Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2000 ősz – Gyakorlat rovat

Cselószki Tamás

Környezetvédelem és média az ezredforduló Magyarországán (1/12)

A médián keresztül történő környezetvédelmi kommunikáció hatásos eszköze lehet a környezeti tudatosság növelésének. A magyarországi környezetvédő civil szervezetek kommunikációs tevékenységének feltérképezésével megállapítható, mely pontokon lehet javítani a zöldek kommunikációs gyakorlatán. A környezetvédő szervezetek és a környezeti témákkal foglalkozó újságírók körében végzett kvalitatív felmérés betekintést enged a magyarországi zöld mozgalom kommunikációs gyakorlatába, azonosítja a problémákat, valamint javaslatot tesz a helyzet javítására¹.

Tanulmányomban a magyarországi környezetvédelmi kommunikációt vizsgálom a környezetvédelmi civil szervezetek képviselői és környezeti újságírók körében végzett kérdőíves kutatás alapján. 1999-ben végzett vizsgálatomban a magyar zöldmozgalom 19 ismert személyisége² és hét, környezetvédelmi témákkal foglalkozó újságíró mondta el véleményét és személyes tapasztalatait arról, hogyan kommunikálnak a médiában a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek.

A környezetvédő civil szervezetek kommunikációját nyílt, személyesen végzett mélyinterjúk alapján mértem fel. A kutatásban forrásként használt személyek a magyarországi zöld mozgalom tapasztalt, vezető egyéniségei, illetve komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkező újságírók. A kutatás két, egymással összefüggő kérdésre keresett választ:

1. Milyen a magyar környezetvédő civil szervezetek jelenlegi kommunikációs gyakorlata?
2. Miként lehetne javítani a kommunikáció hatékonyságát?

A hatékonyság és a kommunikációs korlátok kérdését világítják meg a másik oldallal, a médiába eljutó hírekért felelős újságírókkal készített interjúim is. Írásom megoldás-centrikus, azaz célom az olyan eszközök feltárása, amelyekkel növelhető a kommunikációs hatékonyság. A kutatás korlátai között kell említenem, hogy saját aktív részvételem a környezetvédő mozgalomban akaratlanul is elfogulttá tehet azokban a kérdésekben, amelyekről megvannak a saját nézeteim.

A téma összetettsége miatt a strukturálatlan interjú mellett döntöttem³. A kutatás során a megfigyelő résztvevő módszerét alkalmaztam⁴. Környezetvédő civil tevékenységemnek köszönhetően valószínű, hogy a zöld szervezetek képviselőivel készített interjúk nagyobb szubjektivitást és részvételt tükröznek, mint a média képviselőivel készült beszélgetések, amelyek során távolságtartóbb szerepem szerint tanúként figyeltem a hírcsinálás folyamatát.

Az elfogultság és az előfeltevések megfelelő kezelésének érdekében az alábbiakban összegezhetem érzéseimet, részrehajló nézeteimet és előfeltevéseimet:

• A környezetvédő civil szervezetek kommunikációs gyakorlata nem elég hatékony.
• A civil szervezeteknek sokat kell javítaniuk a médiához fűződő kapcsolatukon.
• A médiát nagyban befolyásolják a kereskedelmi érdekek, amit figyelembe kell venni a kapcsolattartásban: a médiát a közönség számára is vonzó, hírértékkel bíró információkkal kell ellátni.
• A problémákat pontosan leíró, összetett üzenetek nem felelnek meg a média igényeinek. Az alábbiakban a két csoport válaszait összegzem, elsősorban arra törekedve, hogy írásomból kirajzolódjon a zöld szervezetek, illetve a média munkatársainak szubjektív véleménye a helyzetről. Kihangsúlyozom a környezeti kommunikáció problémáit, és felidézem a lehetséges megoldásokat.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezető megjegyzések
• A környezetvédő szervezetek nézőpontja: A médiában való szereplés mennyisége és minősége
• Milyen média?
• Mi az üzenet?
• A civil környezetvédelmi kommunikáció gátjai
• A környezetvédő szervezetek kommunikációjának javítása
• A környezeti kérdésekkel foglalkozó újságírók nézőpontja: A civil szervezetek és a média
• Szerkesztés
• A média befolyása
• A civil környezeti kommunikáció korlátai és lehetséges megoldások
• Összegzés
• Irodalom

Piac

Kaposi Ildikó:

Sajtótámogatás

Gulyás Ágnes:

Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon

Urbán Ágnes:

A televíziós piac átrendeződése

Jog

Nyíri Zsolt:

Mennyire szabad az amerikai média

Lustyik Katalin:

A netpornográfia és az amerikai gyermek

Kultúra

Belinszki Eszter:

A kritikai kultúrakutatás a médiaelemzés gyakorlatában

Sorozatok

Gayer Zoltán:

Szappanoperák

Gyakorlat

Cselószki Tamás:

Környezetvédelem és média az ezredforduló Magyarországán

Térkép

Magyari Tivadar:

A romániai magyar média

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

Verseny a verseny ellen?