2000 ősz – Térkép rovat
Magyari Tivadar
A romániai magyar média (3/8)
A romániai magyar nyelvű lapok és műsorok
A közszolgálati státusú Román Rádió, illetve Román Televízió
magyar nyelvű adásain
kívül a romániai magyarság önálló intézményi háttérrel rendelkező és
aránylag
sokszínű sajtóval rendelkezik.
A Román Televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztősége
készít magyar
nyelvű műsort, illetve újabban a temesvári területi stúdió is sugároz
ilyet.
Ezek a magyar szerkesztőségek viszonylag önállók. Az elmúlt tíz évben
főleg
az adásidő csökkentése ellen kellett küzdeniük; ilyenkor rendszeresen
igényelték
a magyar politikusok (vagyis az RMDSZ) és a magyar nyelvű sajtó
fellépését,
nyomását. A Román Rádió központi (bukaresti) stúdiójának napi egy
órás műsorán
kívül a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári regionális
stúdió is szolgáltat
magyar nyelvű műsort napi négy órában. Helyileg ezek a
leghallgatottabb rádióműsorok
a romániai magyarok körében, összerdélyi viszonylatban viszont a
Magyar Rádió
Kossuth csatornája3.
Ezeken kívül – a romániai audiovizuális törvény kínálta
lehetőségeket kihasználva
– több magyar nyelvű műsort sugárzó, helyi magánrádió és
-televízió működik,
főleg azokban a városokban, ahol nagyrészt magyarok laknak:
Székelyudvarhelyen,
Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson,
Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen
és más településeken. Ezek többnyire kábeltelevíziók, napi 4-8 órás
műsorral.
Rendszerint reggeli és délutáni-esti műsoruk van. Székelyudvarhelyen
például,
ahol a közel 40 ezer fős lakosság 98 százaléka magyar, két, egész nap
sugárzó
kereskedelmi rádió működik: a Prima Rádió és a Digitál Rádió. Egy
ideig két
televízióállomása is volt a városnak, a két konkurens cég egyesülése
óta azonban
csak egy van. Egyébként össszerdélyi viszonylatban a Duna Televízió
nézettsége
a legnagyobb, bár ez is régiónként és társadalmi csoportonként
változik (Magyari
& Veres 1998:11-15).
A romániai magyar sajtótermékek java része magánvállalkozás. A
Magyar Újságírók
Romániai Egyesületének 1999-es nyilvántartása szerint 65
sajtókiadvány jelenik
meg, ezek között egyaránt találunk napilapot, hetilapot, havi lapot
és más időszaki
kiadványt (Ágoston & Ambrus 1999:56-60), de egy részük –
mintegy 12-15 lap
– egészen kis terjedelmű, egyszerű kivitelezésű, kisebb helyi
közösségnek szóló
és voltaképpen amatőr kiadvány.
A legjobb, legstabilabb piacuk a helyi (regionális) napilapoknak
van. Ezek az
1989. előtti megyei magyar „pártlapok” utódai (aminek
azonban nincs hatása a
tartalmukra). 1990-től a volt megyei pártlapok szerkesztőségi
közösségei önállósodtak;
az átmenet voltaképpen zökkenőmentes volt, s e a lapok megjelenése
évtizedek
óta folyamatos. Kivételnek számítanak azok a megyék, amelyekben
alacsony a magyar
lakosság létszáma, itt ezeket a kiadványokat megszűnés fenyegette, és
több közülük
hetilappá alakult (mint például az aradi Jelen). E napilapok
javarésze nyereséges
vállalkozás, de ez általában nem jelent többet, mint viszonylag
zökkenőmentes,
folyamatos újratermelést és minimális fejlesztést. E hagyományos
szóhasználatban
„megyei napilapoknak” nevezett, viszonylag kis terjedelmű
és formátumú hírlapok
rendszerint 8-12, esetleg 16 oldalasok. Egy-egy régióban (vagy
megyében) praktikusan
monopolhelyzetben vannak, földrajzi piacaik nem fedik egymást, így
nem versenyeznek.
Ilyen helyi napilap a Bihari Napló Nagyváradon, a Hargita Népe
Csíkszeredában,
a Háromszék Sepsiszentgyörgyön, a Szabadság Kolozsváron, a Szatmári
Friss Újság
Szatmárnémetiben és a Népújság Marosvásárhelyen. Hetente kétszer
jelenik meg
az Udvarhelyi Híradó Székelyudvarhelyen; ez is helyi lap. S ennek a
városnak
még van egy helyi hetilapja: az Udvarhelyszék.
Ezeken kívül egész Erdély területén terjesztik, ezért
„országos napilapnak”
tekintik a Romániai Magyar Szót, amelynek Bukarestben van a
szerkesztősége és
kiadóvállalata, illetve az 1999. őszén, főleg magyarországi
tőkebefektetés révén
megjelent Krónikát, amelyet Kolozsváron szerkesztenek és adnak ki. Az
erdélyi
magyar helyi napilapok példányszáma változó és függ az adott régió
magyar lakosságának
létszámától: így egyes lapok esetében 4-7, mások esetében 10-20, de
akár 25
ezer példány között mozog – saját becsléseink vagy személyes
információink szerint4.
Heti kiadvány például a Brassói Lapok, az Erdélyi Napló, az
Európai Idő. A legfontosabb
gazdasági-pénzügyi folyóirat a Pulzus. A szépirodalmi és
irodalomkritikai lapok
közé tartozik a Helikon, a Látó, részben a Korunk és A Hét.
Mezőgazdasági folyóirat
az Erdélyi Gazda. Gyereklap a Napsugár, a Szemfüles, a Cimbora,
illetve ifjúsági,
didaktikai célzatú rejtvénymagazin a Diákabrak.
Ezek mellett valamennyi történelmi egyház és számos civil szervezet
is kiad
magyar nyelvű időszaki kiadványokat. Például a Kolozsvári Magyar
Diákszövetség
két hetilapot is működtet: az egyik a Szabadság heti melléklete, a
Campus, a
másik a Perspektíva. A civil szervezetek rendszeresen megjelenő
kiadványainak
száma félszáz körül mozog, de ezeket nem soroljuk a tulajdonképpeni
mintegy
60 sajtókiadvány közé (Magyari 1996a:107).
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. ::
Főoldal ::
Impresszum ::
Szerzőinkhez ::
Beköszöntő
