Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2000 ősz – Térkép rovat

Magyari Tivadar

A romániai magyar média (4/8)

Médiapolitika

Összevetve a Kárpát-medence más országaiban élő magyar kisebbségek helyzetével azt mondhatjuk, hogy a romániai magyar média függ a legkevésbé a többségi nemzet államának pénzügyi juttatásaitól. Az állami (központi) finanszírozás kapcsán ritkán jelennek meg azok az általános politikai, médiapolitikai, diskurzusbeli és jogi kérdések, amelyek például Szlovákiában vagy Jugoszláviában felmerülnek a magyar sajtó kapcsán. Így például ritkábban fogalmazódik meg a kisebbségi nyilvánosságban az a követelés, hogy román állami támogatásban részesüljenek az amúgy nagyrészt magánvállalkozásként működő sajtótermékek – bár többször felmerült már az a gondolat, hogy a sajtót és különösen a kisebbségi sajtót az államnak támogatnia kellene.

Az állami támogatást főleg azoknak a termékeknek az esetében várják el, amelyek valamilyen módon az elitkultúrát szolgálják (vagyis többnyire szépirodalommal és irodalomkritikával foglalkoznak), és amelyek eddig is részesültek állami – pontosabban művelődésügyi minisztériumi – támogatásban. A kisebbségi elit politikai diskurzusában nem jelenik meg például az, hogy az állami támogatás veszélyt jelenthet, mert együtt járhat valamiféle központi ellenőrzéssel. A politikai diskurzus erről szóló része eleve olyan „csendestársként” képzeli el a román államot, amely fizet, alanyi jogon járó erőforrásokat juttat, de nem avatkozik a sajtó dolgaiba. A konkrét alkufolyamatban egyébként a felek (a többségi román politika és a kisebbségi érdekvédelmi szervezetek) a maguk érdeke szerint gondolkodnak a kérdésről: a mindenkori többségi román hatalom a maga részéről ezzel is „oldja” vagy „kezeli” a „kisebbségi kérdést”, diplomáciai „jópontokat” szerez; a kisebbségi elit képviselői pedig úgy tekintik, hogy alanyi jogon jár számukra a magyar sajtó támogatása.

A támogatás egyébként a mintegy 60 sajtókiadványból hármat-négyet érint – például a Művelődést, a Korunkat vagy A Hét című lapot –, és ezek is csak néhány száz, legfeljebb egy-két ezer példányban jelennek meg. Az állami támogatás akadozó és esetleges. 2000. őszén a romániai választási kampány során ismét többen fogalmazták meg azt az igényt, hogy a támogatások jobbak, biztosabbak legyenek.

A központi, a többségi román etnikumot reprezentáló intézményekkel való alku tárgyai főleg a közszolgálati televízió és rádió magyar nyelvű műsorai. A magyar fél főleg a műsoridővel vagy az erőforrásokkal elégedetlen. A magyar műsorok szerkesztőségeinek helyzetét meghatározza a közszolgálati intézmény mindenkori speciális jogi, gazdasági és szervezési helyzete is.

A helyi magyar kereskedelmi rádiók és televíziók is függenek az Országos Audiovizuális Tanács (a magyarországi ORTT romániai megfelelője) döntéseitől – ez a függés azonban nem jelent akkora kiszolgáltatottságot, mint a gazdasági függőség, és sokkal jobb alkupozíciókkal járhat. A közvetlenül gazdasági természetű függőség részleges és esetleges: a kis példányszámú, értelmiségiek által használt folyóiratoknak juttatott támogatás léte is inkább a mindenkori költségvetési helyzet függvénye, mint valamilyen tudatos központi médiapolitikáé. A mindenkori román hatalom már 1989. előtt is gyakran hivatkozott a magyar sajtókiadványokra, műsorokra, amikor amellett érvelt diplomáciai körökben, hogy a kisebbségi magyar kultúrának jó körülményei és lehetőségei vannak Romániában.

A magyar médiaszereplők a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) révén vesznek részt a különböző összromániai szakmai érdekvédelmi tevékenységekben. 1997-ben például a MÚRE elnökét is meghallgatta a román parlament művelődésügyi és tömegkommunikációs bizottsága a parlament elé kerülő sajtótörvény-tervezettel kapcsolatban. A többi meghallgatott romániai újságíró-szervezet közül kettő támogatta, hogy legyen a sajtót szabályozó törvény Romániában, kettő pedig ellenezte azt. A MÚRE – az ötödik szervezet – szintén ellenezte, s így a „mérleg nyelvének” szerepét töltötte be. A törvénytervezetet (s annak gondolatát, hogy a sajtót szabályozni kell) ezért végül elutasították.

A médiaszereplők és a politikusok sajátos elvárásokat fogalmaznak meg a magyarországi médiapolitikával szemben is. Ezek közül leggyakrabban Boros Zoltán (a bukaresti magyar műsor főszerkesztője, a MÚRE audiovizuális sajtóért felelős alelnöke) ötlete kerül terítékre. Eszerint az összes kárpát-medencei magyar nyelvű televíziónak (és külön a rádióknak) valamiféle integrációját kellene létrehozni, megszüntetve a mostani atomizáltságot. Az elképzelés konkrét kidolgozására (elemzés, hatásvizsgálat, tételes indoklás, konkrét lépések megfogalmazása stb.) még nem került sor.

A romániai magyar sajtó magyarországi támogatása a következő pontokban vázolható:

• az Illyés Közalapítvány révén nyújtott támogatás (ennek értéke az elmúlt években mintegy 25 millió forint körül mozgott);
• a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatása;
• a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a Magyar Újságírók Közösségének erkölcsi és szakmai támogatása a MÚRE-nak;
• a Duna Televízió, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és számos magyarországi lap támogatása, amely főleg abban áll, hogy közlik a határon túli magyar televíziósok (illetve rádiósok, újságírók) alkotásait, ottani tudósítókat foglalkoztatnak, és ezáltal hozzájárulnak szakmai fejlődésükhöz;
• négy erdélyi magyar napilap, illetve a helyi rádiók hírszerkesztői térítésmentesen jutnak hozzá a Magyar Távirati Iroda műholdas szolgáltatásaihoz.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• A romániai magyarság
• A romániai magyar nyelvű lapok és műsorok
• Médiapolitika
• Szakmai tudat
• A médiadiskurzus jellegzetességei
• Összefoglalás
• Források

Piac

Kaposi Ildikó:

Sajtótámogatás

Gulyás Ágnes:

Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon

Urbán Ágnes:

A televíziós piac átrendeződése

Jog

Nyíri Zsolt:

Mennyire szabad az amerikai média

Lustyik Katalin:

A netpornográfia és az amerikai gyermek

Kultúra

Belinszki Eszter:

A kritikai kultúrakutatás a médiaelemzés gyakorlatában

Sorozatok

Gayer Zoltán:

Szappanoperák

Gyakorlat

Cselószki Tamás:

Környezetvédelem és média az ezredforduló Magyarországán

Térkép

Magyari Tivadar:

A romániai magyar média

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

Verseny a verseny ellen?