   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2001 tavasz – Kisebbség rovat Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske (5/6)Hogyan tovább? A médiareprezentáció hiányait és a valós élet sérelmeit jól mintázhatják azok a történetek, amelyeket beszélgetőtársaink találtak ki a történet folytatásaképp. A csoportok mindegyike a megnyert per, a Nóra apját (és valamelyest a romák egészét) ért diszkriminációért és megaláztatásért kapott egyfajta „elégtétel” jegyében fűzné tovább a történetet. Habár ezt explicit módon senki nem fogalmazta meg, mégis két kérdéskör köré rendeznék a folytatást: egyenjogúság és egyenrangúság. Minden résztvevő azt hangsúlyozta, hogy Nórának meg kell nyernie apja munkaügyi perét: „Nagyon örülök, hogy a Nóra így lépett fel, hogy nem szégyenli, hogy az apja cigány, és én olyan pert akasztanék ennek a vezetőnek a nyakába, amilyet csak tudnék”. „Én úgy fejezném be, hogy a munkaadóval kapcsolatban nyerjen pert, sőt kártérítést kelljen fizetnie” – fűzték tovább a történetet a Hajdú-Bihar megyei roma vezetők. A kalocsai oláh asszonyok között már voltak kevésbé optimisták is: „Ne hagyja abba. Tudja a jogokat, szerintem megnyeri. Mert az igazságért harcol”. „Én meg úgy gondolom, hogy mivel cigány ügyvéd, elveszti a pert és a másiknak fognak igazat adni, mert az magyar, emez meg cigány”. A többség azonban ebben a csoportban is a pozitív végkicsengésben hitt: „Nem, ne hagyja abba […] szerintem megnyeri. Mert az igazságért harcol”. A debreceni csoport egyöntetű véleménye szerint ez egyfajta „elégtétel lenne a romáknak”, és „fontos lenne, hogy megmutassa ez a cigány ember, hogy mire képes: a szakmájában el tudjon helyezkedni és a családjához visszamenni”. Egyikük a jogegyenlőség kérdését hozta fel, amikor úgy fogalmazott: „ez példaérték lenne a magyaroknak, hogy hopp, hát azért nem lehet ezeket besöpörni az ágy alá”. Beszélgetőtársaink többségének nemcsak az „igazságtétel” motívuma volt fontos, hanem az is, hogy a történet foglaljon állást abban, hogy a romák egyenrangúak: „legyen állása, hogy igenis fogadják be abba a társadalomba, amibe igenis hogy be kéne hogy fogadják. És legyen munkája”. „Hogy összetartás legyen a cigányok és a magyarok részéről”. Az első budapesti csoport egyik tagja úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban: „[Úgy folytatnám], hogy egyenrangúak vagyunk a magyarokkal. Ugyanazt a munkát elvégezzük, ugyanannyi pénzért, és elvárjuk, hogy velünk is úgy beszéljenek, mint ahogy beszélnek egy, történetesen magyar emberrel”. A sorozat többi szereplője kapcsán meglehetősen emblematikusan jöttek elő a domináns csoportvélemények közötti különbségek. A lehetséges haláleset mellett egymástól függetlenül két csoport is egy vegyes házassággal változtatná meg a legelőítéletesebb kitételeket megfogalmazó Magdikát. Az egyéni „bizonyítékokat” preferáló első budapesti csoporttagok a roma felet vinnék át a magyar családba: „szerintem az lenne a jó, ha ezt a fiát összehoznák a Nórával és akkor az anyja is belátná, hogy hát roma igen, de intelligens, vannak rendes romák is”. A debreceni csoportban azonban az merült fel: „a Magdikánál azt csinálnám, hogy a fia egy igazi cigány családba nősüljön be, és meg kellene a Magdikának alkudni a cigány környezettel. És akkor rá kellene döbbennie, hogy azok is milyen értékes emberek. Tehát el kellene fogadja ez által a romákat is”. A második budapesti csoport a megnyert per és az újra munkalehetőséget kapó apa verziója után – ironikusan – úgy fűzte tovább a cselekményt: „A Nóra összejönne egy roma fiúval, aki jogász lenne. Alapítanának egy irodát, és csak roma ügyeket vállalnának. És nagyon szeretnék a Romantic együttest, meg is tanulnának cigányul beszélni. És a végén kimennek Strassburgba!”
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Kisebbség Bernáth Gábor – Messing Vera: Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske Identitás Papp Z. Attila: Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén Kovács Melinda: A rendkívüli megismerése. A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban Politika Hegedűs István: Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén Bajomi-Lázár Péter: Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise Jog Cseh Gabriella – Sükösd Miklós: A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé Kertész Krisztina: Térkép Beata Ociepka: Kritika Csőke Zoltán: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
