Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tavasz – Politika rovat

Bajomi-Lázár Péter

Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise (2/8)

Koncentráció a médiapiacon

1997-ben a Disney birodalomhoz 636 boltból álló hálózat, 26 rádiócsatorna, tíz tévéállomás, tíz napilap, hat szórakoztatóközpont, öt filmgyár, három hetilap, két sportcsapat és néhány színház tartozott. A vállalatnak a világ 150 országában volt részesedése tematikus televízió csatornákban (The Nation 1998). A Disney megteheti, hogy saját csapatainak meccseit saját napilapjaiban hirdeti meg, indulóikat saját rádióállomásain keresztül sugározza, az általuk játszott mérkőzéseket saját tévécsatornáin közvetíti, majd valamelyik filmgyárában filmet forgat játékosairól, végül relikviáikat saját boltjaiban árulja.
Olaszországban a Fininvest többek között három országos kereskedelmi tévécsatornát, különböző rádióhálózatokat, két országos napilapot, számos hetilapot, egy filmgyárat, egy kiadóvállalatot, mintegy háromszáz mozit és egy futballcsapatot birtokol (Keane 1999:57-58). Felhasználva sokoldalú kapcsolatrendszerét és médiabirodalmát, 1994-ben a vállalat vezetője, Silvio Berlusconi miniszterelnökké választtatta magát.

A Rupert Murdoch News Corporation több tucat napi- és hetilapot ad ki, könyvkiadókat és tévéket működtet, részt vesz a műholdas sugárzásban, és számos filmgyára van, köztük a 20th Century Fox. Jelen van a nagy-britanniai, az ausztrál, az amerikai és a hongkongi médiapiacon, és érdekelt az ausztrál légiközlekedésben. Az 1992-es pénzügyi évben bevételei elérték a 7,8 milliárd dollárt (Strover 1995:99).

A német eredetű, de multinacionális cégcsoportként például Magyarországon is érdekelt Bertelsmann több mint 300 vállalatból áll, 57 400 embert foglalkoztat, és az 1994-95-ös pénzügyi évben 14 milliárd dollár bevétele volt (Croteau & Hoynes 1997:299). A médiabirodalmak világszerte meghatározzák a médialátképet.

A nyolcvanas években a műholdas sugárzás és a kábeles jeltovábbítás elterjedése, valamint a médiapiacok deregulációja felgyorsította a média koncentrálódását és globalizálódását.² Korábban elképzelhetetlen méretű multinacionális médiabirodalmak épültek ki. A médiapiac zártkörű klubbá vált, amely már nem vesz fel új jelentkezőket: a vállalatóriások mellett a kispénzű versenyzőknek nincs esélyük. A nagyvállalatok, felosztva egymás között a szektort, oligopolisztikus piaci helyzetet teremtettek.

A médiabirodalmak páratlan gazdasági, kulturális és politikai tőkét halmoztak fel.³ Helyzetük önmagában is felveti a hatalom és a befolyás klasszikus politikatudományi kérdéseit. Írásomban ezt a kérdéskört a média sajátosságaira összpontosítva járom körül. Először összefoglalom a média hatalmáról alkotott elméletek egyikét: a globális médiával foglalkozó médiaimperializmus tézisét. Majd néhány empirikus adat felidézésével számba veszem azokat a tényezőket, amelyek csökkentik vagy módosítják a globális média hatását. Végül összegzem azokat a megszorításokat, amelyekkel szerintem érvényesnek tekinthetjük a médiaimperializmus tézisét, és választ keresek ara a kérdésre is, hogy népszerűsége valóságalapján túl mennyiben tulajdonítható más – elsősorban politikai – tényezőknek.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• A médiaimperializmus tézise
• Koncentráció a médiapiacon
• A médiakoncentráció előzményei
• A médiaimperializmus tézise
• Gyarmatosítás és ellenállás
• Globális média helyi hangsúlyokkal
• Miért a média?
• Felhasznált irodalom

Kisebbség

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske

Identitás

Papp Z. Attila:

Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén

Kovács Melinda:

A rendkívüli megismerése. A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban

Politika

Hegedűs István:

Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén

Bajomi-Lázár Péter:

Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise

Jog

Cseh Gabriella – Sükösd Miklós:

A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé

Kertész Krisztina:

A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban

Térkép

Beata Ociepka:

A lengyel média átalakulása

Kritika

Csőke Zoltán:

Amerikai álom, amerikai valóság. Csillag András „Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó” című könyvéről