Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tavasz – Politika rovat

Bajomi-Lázár Péter

Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise (6/8)

Globális média helyi hangsúlyokkal

A médiaimperializmus tézise szerint a globalizálódó média hatására egész nemzetek veszítik el korábbi kulturális identitásukat, és válnak a médiával szövetséges politikai erők játékszerévé. A fentieket figyelembe véve azonban valószínűbb az, hogy a médiabirodalmak homogén üzenetei viszonylag heterogén módon érvényesülnek.

A globális média főként azoknak az identitását és világképét alakítja át, akik sok időt töltenek tévézéssel és rádiózással, és keveset olvassák a nyomtatott sajtót. Azokét, akik többnyire modern szórakoztató műfajokat – elsősorban amerikai játékfilmeket és sorozatokat – néznek, és kerülik az olyan, hagyományos médiatartalmakat, mint a színházi közvetítések, szépirodalmi adaptációk, klasszikus hangversenyek. Azokét, akik médiafogyasztási szokásaikban kevésbé tudatosak. Feltehetjük azt is, hogy a globális média hatása jobban érvényesül azok körében, akiknek gyenge az azonosságtudatuk, vagy egyenesen kulturális kisebbrendűségi érzéssel küzdenek. Így védtelenebbek a befolyásolási kísérletekkel szemben az iskolázatlanabb és szegényebb csoportok, valamint azok a nemzeti-etnikai közösségek, amelyek hátrányos helyzetük miatt kulturálisan kevésbé emancipáltak. A gyenge, még formálódó azonosságtudattal rendelkező csoportok között is a legvédtelenebbek közé tartoznak a gyerekek. Azt, hogy rájuk nagyobb hatást gyakorol a média, empirikus felmérések is alátámasztják (például Swerdlow 1989:204).

A globális média kisebb hatást gyakorol azokra, akik információikat nemcsak az elektronikus médiából szerzik be, hanem újságot is olvasnak. Akik nemcsak a modern szórakoztató programokat, de a hagyományos műfajokat is figyelemmel kísérik. Akik médiafogyasztási szokásaikban tudatosabbak. Vagyis azokra a társadalmi csoportokra gyakorol kisebb hatást, amelyek önálló és markáns kulturális hagyományokkal rendelkeznek, döntéseiket autonóm módon hozzák, és képesek érdekeik és értékrendjük hatékony képviseletére. Így az erős identitással bíró csoportok – mindenekelőtt az értelmiség és a jómódú rétegek – ellenállóbbak a befolyásolási kísérletekkel szemben.12

A médiaimperializmus tézise tehát csak erős megszorításokkal igaz. A médiában megjelenő tartalmak homogenizálódása nem vonja maga után a közönség világképének azonos mértékű homogenizálódását. Azok, akik a médiakoncentráció nyomán kialakuló globális médiabirodalmak totális hatalmától tartanak, túlbecsülik a folyamat jelentőségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a médiaimperializmus tézise ne valóságos problémákkal foglalkozna. Hiszen a médiabirodalmak éppen azoknak a társadalmi csoportoknak a gondolkodására gyakorolják a legnagyobb hatást, amelyek – alacsonyabb műveltségük, rosszabb anyagi helyzetük, etnikai vagy kulturális hovatartozásuk miatt – egyébként is kiszolgáltatottabbak a befolyásolási kísérletekkel szemben.13

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Keresés:
Rovatok
Archívum

Kisebbség

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske

Identitás

Papp Z. Attila:

Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén

Kovács Melinda:

A rendkívüli megismerése. A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban

Politika

Hegedűs István:

Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén

Bajomi-Lázár Péter:

Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise

Jog

Cseh Gabriella – Sükösd Miklós:

A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé

Kertész Krisztina:

A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban

Térkép

Beata Ociepka:

A lengyel média átalakulása

Kritika

Csőke Zoltán:

Amerikai álom, amerikai valóság. Csillag András „Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó” című könyvéről

Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.