Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tavasz – Jog rovat

Kertész Krisztina

A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban (5/7)

A jelenlegi helyzet

Az előzőekben felsorolt problémákat a hazánk és az EU közti tárgyalások során mindeddig nem sikerült véglegesen megoldani. A magyar kormány a Bizottságnak 1998. szeptember 7-én átadott tárgyalási álláspontjában rögzítette, hogy a csatlakozás tényleges időpontjáig megvalósítja az audiovizuális területen a teljes jogharmonizációt. Vannak azonban a gyors megoldást késleltető objektív tényezők. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a jogalkotás rendjéről szóló 1988. évi XI. törvény alapján a médiatörvényt csak kétharmados többséggel módosíthatja az országgyűlés, ami a jelenlegi parlamenti ciklusban várhatónál szélesebb körű politikai kompromisszumot feltételez. Ez igen nehézzé teszi a törvénymódosítást, amire az EU-csatlakozás miatt lenne szükség a politikailag kevésbé kényes területeken.

Ugyanakkor az érintett kormányzati szervek – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Igazságügyi Minisztérium és más tárcák – megkezdték az uniós csatlakozáshoz szükséges törvénymódosítások előkészítését. A médiatörvény kapcsán említett problémák mindegyikét meg kívánják oldani egyetlen jogszabály-módosítás keretében, amelynek koncepciója 1999 februárjára – azaz nagyjából két éve – készült el. A kész törvénytervezet 1999 májusában került a kormány elé. A kormány már ugyanabban az évben el is fogadta, azonban az Országgyűlés 2000 folyamán sem tűzte napirendre.¹¹ Mostanában a különböző médiumokban egyre több szó esik arról, hogy az uniós csatlakozás érdekében szükség van a médiatörvény módosítására. Az ellenzék álláspontja azonban az, hogy ehhez feltétlenül szükséges a közszolgálati médiumokat felügyelő kuratóriumok helyzetének rendezése, ami a mai napig nem történt meg.

Az EU legfrissebb, 2000 novemberében közzétett országjelentése két helyen foglalkozik a magyar audiovizuális szektort érintő kérdésekkel. A csatlakozás politikai kritériumainak vizsgálatakor rögzíti, hogy a sajtószabadságot Magyarországon tiszteletben tartják, de kiemeli azt is, hogy a közszolgálati médiumok kuratóriumában nincsenek jelen az ellenzék képviselői, amit a politikai befolyásolás veszélyének elkerülése érdekében a lehető leggyorsabban orvosolni kellene.¹² A Kultúra és az audiovizuális médiumok című 20. fejezetben¹³ pedig magával a jogharmonizációval foglalkozik a jelentés. Megállapítja, hogy e téren csak korlátozott előrelépés történt a közösségi joganyag átvételében, amelynek fontos része lenne a médiatörvény módosítása. Erre azonban – annak ellenére, hogy Magyarország 1999-ben rövid határidőn belül megvalósítandó célként fogadta el az audiovizuális területen való jogharmonizációt – több mint egy éve „nem volt ideje” a magyar Parlamentnek.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban
• A médiaszabályozás története Európában
• A mai helyzet
• Magyarország és az Európai Unió kapcsolatai a média tükrében
• A jelenlegi helyzet
• Összegzés
• Irodalom

Kisebbség

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske

Identitás

Papp Z. Attila:

Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén

Kovács Melinda:

A rendkívüli megismerése. A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban

Politika

Hegedűs István:

Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén

Bajomi-Lázár Péter:

Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise

Jog

Cseh Gabriella – Sükösd Miklós:

A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé

Kertész Krisztina:

A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban

Térkép

Beata Ociepka:

A lengyel média átalakulása

Kritika

Csőke Zoltán:

Amerikai álom, amerikai valóság. Csillag András „Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó” című könyvéről