   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2001 tavasz – Jog rovat A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban (6/7)Összegzés Az ismertetett szabályozási technikák helyességét elsősorban a szemünk láttára zajló technológiai folyamatok kérdőjelezik meg. A kvóták meghatározásával a szabályozás gerincét adó Televízió határok nélkül irányelvet ugyanis egy még tíz évvel ezelőtt is egyeduralkodó modellre, a földfelszíni frekvencián továbbított viszonylag kevés csatornára találták ki. A szektor azonban mára gyökeresen átalakult. Sok új típusú médium jött létre, ezekre pedig egyáltalán nem vagy csak nehezen alkalmazhatók a protekcionista hagyományokat tükröző jogszabályok. Ráadásul alkalmazásuk esetén sem érhetőek el velük valódi eredmények, hiszen a néző adott esetben a hazai gyártású, de unalmasnak talált műsor helyett számos másik közül válogathat. A médiaprogramok által képviselt irányvonal már korszerűbbnek tűnik, hiszen ezek az audiovizuális termékek piaci pozícióinak erősítését segítik elő, ami a szektorból származó jövedelem növekedését, az itt foglalkoztatottak számának gyarapodását hosszú távon valószínűleg a jogszabályokban előírt arányoknál jobban befolyásolhatja. Ennek fontosságát talán elég azzal érzékeltetni, hogy az audiovizuális szektor már jelenleg is több mint egymillió embert foglalkoztat közvetlenül az EU-ban, ahol a háztartások 98 százalékában van televízió, és ahol az emberek naponta átlagosan 200 percet nézik a műsorokat.15 Magyarország szempontjából a fentiek mellett elsősorban az az igazi kérdés, hogy hol a helyünk ezen a hatalmas területen belül. Fontos belátnunk, hogy a magyar piac önmagában túl kicsi ahhoz, hogy a befektetők vonzó lehetőséget lássanak a hazai műsorgyártásban, ezért a nemzetközi együttműködés különböző formáira kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez azonban szükség lenne a jogharmonizáció mielőbbi megvalósulására, amire a korábban ismertetett okok miatt kevés esély van. Ugyanakkor pozitív jelként értékelhető, hogy a kormány tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel a kétharmados törvényekről, és törvényalkotási programja értelmében az országgyűlés a 2001. évi tavaszi ülésszakon, júniusban elfogadhatja a médiatörvény szükséges módosításait. Bizalmatlanságra legfeljebb az adhat okot, hogy ugyanezen módosítás tervezetét már az 1999. és a 2000. évi tavaszi ülésszakon is szerepeltették.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Kisebbség Bernáth Gábor – Messing Vera: Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske Identitás Papp Z. Attila: Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén Kovács Melinda: A rendkívüli megismerése. A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban Politika Hegedűs István: Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén Bajomi-Lázár Péter: Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise Jog Cseh Gabriella – Sükösd Miklós: A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé Kertész Krisztina: Térkép Beata Ociepka: Kritika Csőke Zoltán: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
