   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2001 nyár – Sorozatok rovat A szappanoperák genezise és analízise I. (8/12)Az eredet Az állandóság mellett azonban a csaknem valamennyi szappanoperában szereplő nemzetség története egyben a család fokozatos leépülésének története is. Mindez együtt jár a vagyon széthullásával: az „ősapák” és „ősanyák” utódai egy ideig az elődök kijelölte úton haladnak, vagyont szereznek, s napjainkra ezt vagy bölcsen hasznosítják – ez a ritkább eset –, vagy a családon belüli széthúzás következtében mindaz elpusztul, amit az elődök felhalmoztak s örökül hagytak. Különösen erősen látszik az erjedés, a rothadás folyamata a Dallasban, az Esmeraldában a rokonok történetében, vagy a viszonylag rövid (százharminc részes) sorozatban, a Rosalindában, ahol a gonosz Valéria nemcsak elveszti minden fortéllyal megszerzett vagyonát, de ifjú kedvesével együtt még a börtön poklát is kénytelen megjárni. A fenti változásokkal függ össze a gyermekek sorsa a szappanoperákban. Noha a szerepük meglehetősen jelentéktelen, azért jelenlétükkel, létezésükkel felerősítik a hősök pozitív vagy negatív vonásait. Amúgy a szappanoperák a felnőtt világ filmjei. A gyerekek többnyire a ház és a főhősök körül lábatlankodnak, mintha nem is járnának iskolába. Vagy ha mégis, azt csakis a bizonyítvány megszerzéséért teszik. A Dallas Jockey-ja például egyenesen arra biztatja fiát, hogy járja ki az iskolát, hiszen az kötelező, de ő, az apa tanítja majd meg neki, mi kell az életben való boldoguláshoz. A gyerekek gyakorlatilag kikerülnek a szocializáció államilag felügyelt rendszeréből. A gyermekek hosszú ideig egyáltalán nem fejlődnek, növekednek ezekben a filmekben. Már rég túljutott a történet a huszadik-ötvenedik epizódján, a főhősök egymásra leltek, összevesztek, újabb partnerek lépnek a helyükbe, majd ismét egymásra találtak, ám a filmbéli gyerekek gyakran még mindig ugyanabban a ruhában, egy napot sem öregedve követik az eseményt. Azután egyszer csak felnőttként bukkannak elénk, ők lettek az újabb, változatlanul bonyodalmakkal küzdő nemzedék. Az egyenként is nyitott szerkezetű epizódok nem viselik el a gyermekek cseperedésének nyomon követéséhez szükséges lélektani kisrealista módszereket. Ha mégis alkalmaznák ezeket, olyan elemeket iktatnának be a sorozatok világába, amelyeknek hiánya éppen a szappanopera egyik legfontosabb vonása – az idő folytonossága ugyanis nem tartozik bele a szappanoperák által ábrázolt világba. A nagy család ráadásul nem feltétlenül kedvezne a történet harmóniájának, amelyet megzavarnának a váratlanul felbukkanó, megjelenő majd valakitől/valamitől eltávolodó szereplők. Ha a sorozat írója mégiscsak több hozzátartozó megjelenését engedi, azok szinte garantáltan bizonytalan származású, törvénytelen, netán eltitkolt gyermekek vagy rokonok. Az „igazi” események azonban mindig a főhősök körül zajlanak, s nem az oldalági rokonok körül. Jellemző továbbá a sorozatokra – kivéve a bűnügyi változatot –, hogy jószerivel alig játszódnak jelenetek hivatalban, bíróságon, rendőrségen vagy más, nem a családhoz, a családi üzlethez vagy vállalkozáshoz, illetve a magánélethez tartozó szférában. Ugyanakkor viszont azok a szereplők, akiknek a felhalmozott vagyonra fáj a foguk, fel fogják keresni a rokonokat és barátokat, megzavarják a privát szférát, hogy az ott begyűjtött információk segítségével kaparintsák meg a főhősök elődei vagy az egymással civódó, szakító, kibékülő főszereplők által megszerzett vagyont. Ezekre az epizódokra valószínűleg éppen azért van szükség, hogy a dinasztia idődimenziót nem ismerő békéjét ellenpontozzák.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Újságírás Michael Kunczik: Politika Jenei Ágnes: Kultúra Kádár Judit: Sorozatok Antalóczy Tímea: A szappanoperák genezise és analízise I. Jog Hargitai Lilla: Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról Oktatás Bényei Judit: Az Alkonyzónától a Simpson családig Újságírás Ószabó Attila – Vajda Éva: Közszolgálat Rácz Zsuzsa: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
