Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 nyár – Sorozatok rovat

Antalóczy Tímea

A szappanoperák genezise és analízise I. (11/12)

Összegzés

Nem mondhatjuk, hogy az itt említett szappanoperák bármelyike kitűnne a dramaturgia, a jelenetezés, a párbeszédek vagy a nyelvhasználat különlegességeivel. E sorozatok képi világa meglehetősen szegényes, a bennük megjelenített élethelyzetek sematikusak. Külön-külön és együtt sem látszik egyik hatáskeltő elem sem figyelemre méltónak. És mégis, az egésznek van valamilyen összhangja – ha nem is teljessége –, amely az elemek egymás mellé kerülésével elfogadhatóvá, nézhetővé, sőt feszültségkeltővé, elgondolkodtatóvá teszi az egyes epizódokat, történéseket. Úgy tűnik, a szappanopera végső soron a hatás sokrétűségének műfaja. A befogadó számára a szappanoperában ábrázolt élet úgy jelenik meg, hogy közben azonosulni tud a szereplőkkel és történetükkel, nem ritkán elsírja magát egy megrendítő esemény láttán.

A szappanopera szereplői egyszerre tűnhetnek ismerősnek és olyan hősöknek, akik az anyagi, emberi csődhelyzetekből újra meg újra talpra állnak, akár a halálból is visszatérnek. Az öreg Jock képe a színész halála után is mindörökre ott marad a Dallas nappalijának falán, jelezve, hogy a nemzetség atyja szüntelenül szemmel tartja az utódokat. A dramaturgia gondosan ügyel arra, hogy ne felejtsék el a dinasztia alapítóját, hiszen fényképe és szelleme, mint Hamlet apjáé, a befejezésig kísért.

Talán azért is nézzük kitartóan a sorozatokat, mert bennük az élet mindig győzedelmeskedik az öregedés és a halál felett. Ha mégis elbukik egy-egy szereplő, az biztosan meg is érdemelte, pusztulását morális halála jócskán megelőzte. A néző azt láthatja, hogy diadalmaskodott az igazság, s nem érez űrt, gyászt a távozó után. A túlélés viszont nemcsak szerkezeti, hanem egyben narrációs elem is ezekben a sorozatokban, amelyek lassacskán a közönség világképének meghatározó elemeivé válnak. Ily módon a szappanopera a világ morális koherenciáját állítja vissza, még ha csak a televíziós fikció síkján is.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Keresés:
Rovatok
Archívum

Újságírás

Michael Kunczik:

A demokratikus újságírás

Politika

Jenei Ágnes:

Miből lesz a hír?

Kultúra

Kádár Judit:

A pusztába (sem) kiáltott szó

Sorozatok

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise I.

Jog

Hargitai Lilla:

Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról

Oktatás

Bényei Judit:

Az Alkonyzónától a Simpson családig

Újságírás

Ószabó Attila – Vajda Éva:

A valóság nyomában

Közszolgálat

Rácz Zsuzsa:

Egy fejezet a BBC történetéből

Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.