Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 nyár – Jog rovat

Hargitai Lilla

Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról (2/23)

Média és törvény

A médiatörvény megszületésének pillanatában a hosszas egyeztető tárgyalások végeztével nagy volt a megkönnyebbülés, hogy a törvényjavaslat elfogadtatott. A heteken, hónapokon át tartó fordítások, tartalmi egyeztetések és lobbizások lezárultával elkészült törvényjavaslat a keresztségben az „1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról” nevet kapta.
A törvény ötödik születésnapján elmondhatjuk: a jogszabály mára gyökeresen átalakította a magyar médiapiacot. S bár az európai szokásjog alapján a médiatörvény néhány paragrafus erejéig a reklámok közzétételének szabályairól és a támogatás formáiról is szól, az 1997-ben elfogadott – és azóta már többször módosított – reklámtörvény, azaz a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény új jogi környezetet teremtett a médiapiac résztvevői számára.

A médiatörvény reklámkorlátokról és tilalmakról szóló része és az ehhez kapcsolódó fogalmi meghatározások számos félreérthető pontot tartalmaznak, így gyakran előfordul, hogy a műsorszolgáltatók vétlenek a hatóságok által törvénysértésnek ítélt esetek elkövetésében. Természetesen nem lehetünk olyan naivak, hogy ne ismerjük fel azt is: számos esetben a műsorszolgáltatók kreativitása túlszárnyalja a törvényalkotók elképzeléseit, és a médiumok a törvényesség keretein belül maradva tágítják a határokat. Különösen igaz ez a reklámmal, támogatással kapcsolatos jogszabályokra, amelyekből a kereskedelmi adók (és ma már – szándékaik szerint – a közszolgálatiak is) bevételeik zömét szerzik. Egy ilyen fontos, pénzügyileg jelentős területen nyilvánvalóan mindenkinek érdeke, hogy tisztán láthatóak, elkülöníthetőek legyenek a magyar műsorszolgáltatásban a reklámok, a támogatás sugárzásának feltételei.

A konkrét példák, problematikus törvényi helyek elemzése előtt azonban meg kell jegyezni, hogy nem kell azt feltételeznünk: mindezen jelenségek csupán a „magyar sajátosságok” körét bővítik. A médiatörvény számos európai országban – már ott, ahol egyáltalán van – statikus, míg a média világa szükségképpen dinamikus. A törvényi szabályozás mindenhol nehézkesen követi a kommunikáció világának új jelenségeit, számos európai felügyeleti szerv kényszerül – az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) hasonlóan – állandó jogértelmezést folytatni, elvi állásfoglalásokat hozni. Az egyes országok közötti különbségek inkább abban vannak, hogy a média (és az újságíró szakma) képviselői milyen mértékben szólhatnak bele a döntéshozatal folyamatába.

Az alábbiakban összegzett problémák egy részét a Műsorfigyelő és -elemző Szolgálat 1997 októberében már az ORTT elé terjesztette, s egy jelentős részükről azóta testületi döntés is született (279/1997. XI. 25.; 280/1997. XI. 26; 247/1997. X. 30. illetve 169/98). Az itt leírtak a jogértelmezés napi gyakorlatán, illetve a médiában megjelenő új, sokszor definiálatlan jelenségeken alapulnak.
E néhány sarkalatos pont korántsem ad teljes képet a szabályozásból fakadó problémákról. A lista bővíthető, s minden bizonnyal folyamatosan bővülni fog. Elsősorban a megoldások terén volna szükség további kutatásokra, a nyugat-európai szabályozás tapasztalatainak összegzésére.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• Média és törvény
• A burkolt reklám fogalmának értelmezési nehézségei
• A „termékelhelyezés” esete
• Jótékonysági felhívás
• A képernyőszöveg
• A társadalmi célú reklám
• Hová tartozik a reklámriport?
• A díjak és nyereménytárgyak médiabeli megjelenéséről
• Közvetlen ajánlat
• Támogatás
• A műsorelőzetes
• Az „alacsony alkoholtartalom”
• A reklámfőcím
• Az önálló részekből álló (összetett) műsorszám
• Adásidő és műsoridő
• Az Európai Unió direktívája
• A gyermekek védelme
• Műsorismétlés
• A támogató
• A műsorszámok reklámmal való megszakítása
• Támogatható műsorszámok a közszolgálati médiában
• Ajánlott irodalom

Újságírás

Michael Kunczik:

A demokratikus újságírás

Politika

Jenei Ágnes:

Miből lesz a hír?

Kultúra

Kádár Judit:

A pusztába (sem) kiáltott szó

Sorozatok

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise I.

Jog

Hargitai Lilla:

Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról

Oktatás

Bényei Judit:

Az Alkonyzónától a Simpson családig

Újságírás

Ószabó Attila – Vajda Éva:

A valóság nyomában

Közszolgálat

Rácz Zsuzsa:

Egy fejezet a BBC történetéből