   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2001 nyár – Jog rovat Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról (11/23)Támogatás Testületi határozat szerint a termékelhelyezési kategóriák nem egyenlőek a támogatással. Ismétlésképpen tehát: a támogató nem jelenhet meg a műsorban, csak a műsor után, illetve előtt (18. §). Testületi határozat szerint továbbá külön kell választani az esemény támogatóját, a rendezvény-szponzort a műsorszám támogatójától, vagyis a közvetítési szponzortól. Különös gonddal kell megvizsgálni azt az esetet, amikor az esemény támogatója egyben a közvetítés támogatója is. Az esemény támogatójánál az a (médiatörvényben ki nem mondott)
szabály érvényes, hogy az adott esemény közvetítésekor ne az esemény
támogatóján, hanem az eseményen legyen a hangsúly. Sporteseményeket
illetően célszerű volna az európai szabályozás normatíváit
Magyarországon is alkalmazni (a fentebb leírtak
figyelembevételével). Testületi határozat szerint a médiatörvény nem teszi lehetővé a műsorszolgáltatás egészének támogatását. (Vagyis például nem támogathatja valaki csak úgy általában a Bartók Rádiót.) A támogatásról szóló szövegrészt úgy kell a törvényben módosítani, hogy ez világossá váljon. Testületi határozat szerint amennyiben a közszolgálati műsorszolgáltatásban egy összetett műsorszámon belül támogatható kategóriába beleillő tartalmú műsorszám jelenik meg, az a műsorszám önmagában támogatható. Az esetleges támogatót csak e műsorszám előtt és után lehet feltüntetni. Amennyiben a közszolgálati adón egy több műsorszámból álló (úgynevezett összetett) műsorszám egyik része fogyatékosokról szól, ám a többi része szórakoztató jellegű, az összetett műsorszám egészét a törvény nem engedi támogatni. A Testület azonban lehetőséget lát arra, hogy az adott, fogyatékosokról szóló részt közvetlenül a sugárzása előtt és után megjelenített támogatási felirattal lehessen szponzorálni. A Testület döntési gyakorlata szerint a támogató nem jelenhet meg mozgóképpel. Tekintettel a törvényben megfogalmazott egyéb reklámszabályokra és a nyugat-európai szabályozásra, a támogató nem jelenhet meg mozgóképes formában, különösen nem reklámfilm-részlettel. Ezt a precedensértékű döntést a Testület a „Tonik” című, a közszolgálati adón sugárzott műsor esetében hozta, ám a törvény pontosítása is szükséges, hiszen a támogatás médiabeli megjelenésének körülírásakor megfogalmazott „megkülönböztető jelzésen” elvben a reklámfilm is érthető. Az Európai Unió direktívája a „megkülönböztető jelzés” szót kihagyta a definícióból. Eszerint: „Akkor támogatható egy műsorszám, ha megfelel a következő kritériumoknak: (...) világosan meg kell jelölni a műsorszámot a szponzor nevével és/vagy emblémájával a műsorok megkezdésénél és/vagy végén” (17. b.). A médiatörvény alapján kimondható, hogy a támogató védjegye, logója, megkülönböztető jelzése egyaránt megjelenhet a műsorszám elején vagy/és végén. Az ORTT álláspontja szerint általában a támogató reklámfilmje vagy reklámfilm-részlete nem jelenhet meg, tekintettel a támogatás és a reklám törvénybeli megkülönböztetésére. Megfontolás tárgyát képezi, hogy azok a reklámfilmek, amelyek nem termék-, hanem image-filmek, vagyis szándékukat, tartalmukat tekintve a támogatáshoz állnak közelebb (a támogatóról alkotott képet népszerűsítik), a támogatásban megjeleníthetőek legyenek. Mindebből következik, hogy – a jelenlegi szabályzásból kiindulva – a támogató mozgóképes formában is megjelenhet, olyan formában, hogy nem az ábrázolt áru (termék, szolgáltatás stb.) értékesítését vagy más módon ellenérték fejében történő igénybevételét segíti elő. Azonban a termék szerepeltetése a szponzorfilmben már önmagában ösztönözhet vásárlásra. Pusztán a termék megjelentetése a szponzorfilmben nem ütközik „A Határon Túli Televíziózásról” szóló Európai Közegyezmény Értelmező Nyilatkozatával. Az Értelmező Nyilatkozat (Strasbourg, 1989, május 5.) STE 132. sz. II. Függelékének 70. pontja kimondja: „…míg a szponzoráció eszköze lehet a szponzor neve, védjegye, vagy arculata propagálásának, nem használható fel a szponzor meghatározott termékei vagy szolgáltatásai propagálásának eszközéül”. A szponzorfilm terméktulajdonságot természetesen nem tartalmazhat.
Mindez vonatkozik az animációval készített szponzorfilmre is. A
szponzorüzenet hosszúságát illetően a szakmai önszabályozásra kell
építeni, miután e tekintetben nincsen jogi szabályozás. (Az ORTT
javasolta a maximum 10–15 másodperces hosszúságot.)
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Újságírás Michael Kunczik: Politika Jenei Ágnes: Kultúra Kádár Judit: Sorozatok Antalóczy Tímea: A szappanoperák genezise és analízise I. Jog Hargitai Lilla: Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról Oktatás Bényei Judit: Az Alkonyzónától a Simpson családig Újságírás Ószabó Attila – Vajda Éva: Közszolgálat Rácz Zsuzsa: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
