Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 nyár – Oktatás rovat

Bényei Judit

Az Alkonyzónától a Simpson családig (2/8)

Hipotézisek

1. A fentiek alapján megállapítható, hogy a médiaoktatás tartalmának tantervi adaptálása folyamatából kimaradt egy lényeges elem, nevezetesen az érintett korcsoportok médiaélményeinek előzetes föltérképezése. Erre kellene az oktatási munkának épülnie. Ez az élményvilág feltehetőleg nem egységes, és szorosan kapcsolódik az egyéni műsorválasztáshoz, amely leginkább talán az ízlés függvénye. Az oktatási módszer alternatívái közötti választásokat még komolyan befolyásolhatja a televízió funkciójának eltérő értelmezése is (Merlo Flores 2000).
2. Az audiovizuális tömegkultúra termékei és a közönség viszonyát a tetszési indexszel és az egyes műsorok nézésének gyakoriságával lehet mérni.
3. A fentiek alapján és szociológiai statisztikai módszerek fölhasználásával (faktor- és klaszteranalízissel) eljuthatunk a különböző ízléstípusok leírásáig. Azt, amit így a személyekről megtudhatunk, árnyalhatja a megkérdezetteknek a kiválasztott médium funkciójáról alkotott véleménye.
4. A nézett programok tetszési index szerinti csoportosítása és a tévé szerepéről gondoltak alapján megrajzolható ízlés- és funkciótérkép valószínűleg erős összefüggéseket mutat majd az olyan szociológiai változókkal, mint az életkor, a nem, az iskolatípus és az anyagi háttér. Érdemes lehet megvizsgálnunk a televíziónézés mint a tömegkultúrához kapcsolódó kulturális aktivitás egyéb kulturális szokásokhoz való viszonyát is.
5. E mérésekkel valószínűleg differenciáltabb képet kapunk a kemény szociológiai mutatók mentén (iskolatípus, kor, nem, anyagi helyzet) többnyire egységesként kezelt diákcsoportok médiaélményeiről.
6. A televízió által közvetített információknak a befogadók szemszögéből végzett vizsgálata segítségünkre lehet a televízió hatásának felmérésében is.
7. Mindezek segítségével remélhetőleg árnyaltabb pedagógiai módszerekkel közelíthetjük meg majd a tantárgy oktatását.
A vizsgálat terepéül azért választottam a nyomtatott és az elektronikus médiumok közül a televíziót, mert a tömegkommunikációs eszközök közül ma ez hat a leginkább a befogadókra. Sok becslés és vizsgálat igazolja ezt: az amerikai kutatók szerint például a gyerekek több időt töltenek a tévé előtt, mint az iskolában.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• Hipotézisek
• A közönség- és befogadásvizsgálatok rövid áttekintése
• Módszertan
• Az ízléscsoportok leírása
• Az ízléscsoportok összefüggései más változókkal: következtetések a médiaoktatás számára
• Összegzés
• Irodalom

Újságírás

Michael Kunczik:

A demokratikus újságírás

Politika

Jenei Ágnes:

Miből lesz a hír?

Kultúra

Kádár Judit:

A pusztába (sem) kiáltott szó

Sorozatok

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise I.

Jog

Hargitai Lilla:

Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról

Oktatás

Bényei Judit:

Az Alkonyzónától a Simpson családig

Újságírás

Ószabó Attila – Vajda Éva:

A valóság nyomában

Közszolgálat

Rácz Zsuzsa:

Egy fejezet a BBC történetéből