Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 nyár – Oktatás rovat

Bényei Judit

Az Alkonyzónától a Simpson családig (4/8)

Módszertan3

Az empirikus kutatást a Debreceni Egyetem (akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetem) Neveléstudományi Tanszékének médiapedagógia kutatócsoportja végezte a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógia Intézet közreműködésével. A vizsgált minta a debreceni hatodikos és másodikos középiskolásokat reprezentáló 492 főből áll. A kutatás szervezői és független kérdezőbiztosok által végzett adatfelvétel 1999 májusának utolsó kettő és júniusának első két hetében történt. A tanulók a kérdőívet az osztályteremben töltötték ki. Az empirikus adatok földolgozása SPSS programmal történt. A televíziós ízléstípusok megalkotásában fölhasznált módszer a faktor- és a klaszteranalízis volt.

A televízióban látható népszerű műsorok ízléstípusok szerinti elrendezése és annak megállapítása, hogy a gyerekek egyes csoportjaira ezeknek milyen kombinációja jellemző, arra szolgált, hogy segítségükkel kiderüljön: milyen attitűdök, minták és értékek hathatnak a diákokra, miközben ezeket nézik. Az ízlés és érdeklődési kör alapján megalkotott csoportok segítségével a műfajfilmeket jellemző sztereotíp ábrázolás révén nemcsak az adott időszakban látható filmekre vonatkozóan tekinthetjük ezt a hatást többé-kevésbé érvényesnek, hanem a mindenkori filmek műfaji besorolásával általánosabb következtetéseket is levonhatunk. A televízió képviselte tömegkultúra vetületében kialakult ízléstípusok struktúráinak összehasonlításával kulturális beállítódások modelljeit alkothatjuk meg (Tibori 1998). Ezekből pedig következtetéseket vonhatunk le a vizsgált személyek által reprezentált csoportok életmódjára és a valóságról alkotott képük bizonyos elemeire nézve is.

A magyar televíziócsatornákon a vizsgálatunkat közvetlenül megelőző időszakban futó 150 műsorról kérdeztük a diákokat. Ezek szinte teljes mértékben felölelték az adott időszakban folyamatosan jelentkező fikciós és nem fikciós műfajokat. A diákok véleményeit statisztikailag elemeztük. Így 48 olyan műsor maradt, amelynek kombinációját (együttjárását) érdemes volt megvizsgálni. A faktoranalízis 13 olyan látens változót – vagyis a kedveltségük alapján leggyakrabban együtt szereplő műsorok csoportját – alakított ki, amelyet megpróbáltunk különböző ízlésblokként definiálni.4 Ezek a csoportok5 műfajilag nem mindig homogének, de valamilyen jellemző sajátosságuk alapján közel állnak egymáshoz. Az egyes programok különböző faktorsúllyal szerepelnek bennük. A csoport létrejöttét leginkább befolyásoló műsor nem feltétlenül azonos a nézők többsége által kedvelt műsorokkal. Például a Jóbarátok című film nem szerepelt az összes megkérdezett által leginkább kedvelt 20 műsor között, ugyanakkor az, aki ezt szerette, nagy valószínűséggel a posztmodern faktor többi filmjét is szívesen nézte.

A faktoranalízis tehát abban segített, hogy a nézők választása alapján gyakran együtt szereplő műsorokat nagyobb csoportokba rendezzük. Ezután klaszteranalízis segítségével megállapítottuk, hogy az egyes faktorok (műsorcsoportok) milyen súllyal és előjellel (kedvelik vagy elutasítják) vannak jelen a különböző nézői csoportok választásaiban. Vagyis a nézők tipizálása érdekében elvégzett klaszteranalízis megmutatta, hogy a mintába tartozó diákok ízlésük és érdeklődési körük alapján milyen nagyobb csoportokra oszthatók.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Keresés:
Rovatok
Archívum

Újságírás

Michael Kunczik:

A demokratikus újságírás

Politika

Jenei Ágnes:

Miből lesz a hír?

Kultúra

Kádár Judit:

A pusztába (sem) kiáltott szó

Sorozatok

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise I.

Jog

Hargitai Lilla:

Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról

Oktatás

Bényei Judit:

Az Alkonyzónától a Simpson családig

Újságírás

Ószabó Attila – Vajda Éva:

A valóság nyomában

Közszolgálat

Rácz Zsuzsa:

Egy fejezet a BBC történetéből

Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.