![]() Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2001 nyár – Oktatás rovat Az Alkonyzónától a Simpson családig (5/8)Az ízléscsoportok leírása A klaszterelemzés során négy olyan nézői csoportot kaptunk, amelyet az egyes ízlésblokkok, tehát a faktoranalízissel előállított látens változók lényegesen különbözőképpen jellemeznek. kép helye Az első ízléscsoportnál a meghatározó ízlésblokkok az oknyomozó, önmagukat dokumentaristának beállító, nem fikciós programok (Kriminális, Megdöbbentő világ), a némileg az észt is megdolgoztató vetélkedő műsorok (Mindent vagy semmit) és a morális krimi (Petrocelli), illetve a hírműsorok voltak. Nagyon nem szeretik viszont a tudományos–fantasztikus filmeket és a romantikus blokkot. Érdeklődésük és ízlésviláguk alapján ezt a csoportot leginkább dokumentarista igényűnek nevezhetjük, hiszen a tények, a valóság megismerése foglalkoztatja a legjobban őket. kép helye A második csoport tagjai szinte kizárólagosan a tudományos–fantasztikus filmekkel rokonszenveznek (Y-akták, Űrháború–2063, Célpont: a Föld, Alkonyzóna, X-akták). Ezeken kívül viszont szinte minden ízlésblokk negatív faktorsúllyal van jelen ízlésükben. A legkevésbé a populáris információkat közvetítő műsorok és a talkshow-k ízlésvilágát, a hírműsorok blokkot, a romantikus filmeket és a tudáspróba típusú vetélkedő műsorokat szeretik. Az előző csoporttal szöges ellentétben elutasítják az olyan, a valóságra vonatkozó, jelenelvű műsorokat, mint a híradók. Nem kedvelik a népszerű–tudományos szinten szenzációs jelenségekről beszámoló Frei Dossziét és a modern társadalom által sztároknak, hírességeknek tekintett emberek privát szférájával és extrém képességeivel foglakozó Meglepő és mulatságost vagy a lexikális ismeretek tudásából vizsgáztató Mindent vagy semmit című vetélkedőt sem. Nem vonzzák őket azok a romantikus filmek sem, amelyekben a párkapcsolatok terén, a magánéletben elérhető boldogság a fő téma. Nem kedvelik tehát a realitás világát, de nem is romantikus álmodozók. Vonzódnak a tudományos–fantasztikus filmekhez, a misztikus akciójátékokhoz – ezek egy része a racionálisan egyelőre megmagyarázhatatlan titkokat fürkészi áldokumentarista, olykor tudományoskodó formában, mint például az X-Akták vagy az Alkonyzóna. A másik részük pedig a földön kívüli térbe vetíti a földi társadalom problémáit és a technicizált, az ember fölébe kerekedő világtól való félelmeit. A bajok és fenyegető veszélyek itt általában sok akción keresztül, mesés formában oldódnak meg a földiek győzelmével. Ennek alapján ezt a csoportot a tudományos–fantasztikus témák kedvelői csoportjának nevezhetjük. A harmadik csoportba tartozók legjobban a magyaros nosztalgia–showműsorokat, valamint a romantikus filmeket és a modern pikareszk blokkot szeretik. Főként a tudáspróba-szerű vetélkedőket és a posztmodern ízlésvilágot tükröző blokkot utasítják el. Kedvelik tehát a magyaros tömegkultúra mintáit közvetítő, nosztalgikus szórakoztató műsorokat, például a Dáridót és a Koóstolót. Emellett romantikus álmodozók is. Előszeretettel nézik a fiatalok között játszódó, szövevényes párkapcsolatokról szóló filmeket (Első csók, Esmeralda, Barátok közt) és a jóképű, sok nő által kedvelt, de konzervatív erkölcsű, elveikhez hű főhősöket fölvonultató modern pikareszkeket (McGyver, Knight Rider). Nem szeretik viszont az adatszerű ismeretekkel játszó vetélkedőműsorokat, valamint az értékeket és elveket relativizáló posztmodern blokk filmjeit sem, mint például az Egy rém rendes család vagy a Jóbarátok, amelyek a hétköznapi, egyáltalán nem nagyszabású és heves érzelmekre okot nem adó, jelentéktelen dolgok körül forognak, és az eltávolító irónia vagy nyelvi humor a legfőbb eszköztáruk. Ezt a csoportot talán a tradicionális romantikus jelző írja le legszerencsésebben. 2 kép helye A negyedik csoporthoz tartozó fiatalok a posztmodern blokk, valamint a populáris ismeretekkel foglalkozó műsorok, illetve a modern ízlésű talkshow-k kedvelői. Nagyon nem szeretik az erkölcsi konfliktusok kezelésével foglakozó dokumentarista és fikciós (krimi) műfajokat és a magyaros, nosztalgiázó show-kat sem. Ettől a két ízlésvilágtól,illetve problémakörtől élesen elhatárolódnak ugyan, de a többi csoporttal összevetve ők a legkevésbé kategorikusak érdeklődési körük terén. Ha nem is „mindenevők”, de olykor-olykor megnéznek más műfajok filmjei közül is egyet-egyet. Elvetik tehát a bűnügyi témák dokumentarista kezelése és a hagyományos krimik által egyaránt kínált moralizálást. E műsorok helyett az erkölcsi ítéletektől szinte teljesen mentes, a „minden mindennel jól megfér” mentalitását közvetítő posztmodern filmeket nézik szívesen. A szórakozást nemcsak a fikciós műfajok terén tartják a legfontosabbnak, hanem a világról szóló ismeretekből is leginkább a populáris formában tálaltakat kedvelik. Így a kedvenceik közé tartozik a Fókusz, amely a világot a hétköznapok extremitásain keresztül ábrázolja, valamint a föntebb már említett Meglepő és mulatságos, amely szintén a magánélet szférájába behatolva szórakoztatja nézőit. Mindezek a szándékuk szerint szórakoztatva informáló, lényegében show-műsorok (a Frei Dossziéval egyetemben) műfajukban megegyeznek ugyan a főként a magyaros tömegkultúra világából kinőtt, tradicionális, az idősebb korosztály értékrendjét közvetítő show-kkal, mint a Dáridó és a Koóstoló, mégis óriási szakadék választja el a két típust a modernitás és hagyomány paradigmái mentén. Az egyéb műfajok közül szívesen nézik a kisközösségi társadalmi térben játszódó filmeket is, amelyek közül a Miért éppen Alaszka? kifejezetten a posztmodern értékek és gondolatok tárháza. A szintén ebben a blokkban szereplő Szomszédokat és Kisvárost pedig a nemi szerepek megjelenítése terén jellemzi viszonylagos kiegyenlítettség. A hagyományosabb ábrázolással ellentétben e sorozatokban – különösen a Szomszédokban – nem a férfi szerepek dominanciája jellemző. Ugyanakkor szókimondó őszinteséggel (néha nyersességgel, mint például az Egy rém rendes családban) beszélnek olyan problémákról, amelyek léteznek ugyan, de a konzervatív társadalmi légkör igyekszik elkendőzni őket, vagy nem képes velük szembesülni. Ellentétben a tradicionális, romantikus mintákkal, ezek a filmek valóban hozzájárulhatnak az emancipáció folyamatához. Ez a csoport tehát a posztmodern populáris ismereteket, az infotainment jellegű műsorokat és a hasonló szellemű szórakoztató fikciós filmeket részesíti előnyben. Őket a posztmodern tömegkultúra kedvelőinek neveztem el.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Újságírás Michael Kunczik: Politika Jenei Ágnes: Kultúra Kádár Judit: Sorozatok Antalóczy Tímea: A szappanoperák genezise és analízise I. Jog Hargitai Lilla: Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról Oktatás Bényei Judit: Az Alkonyzónától a Simpson családig Újságírás Ószabó Attila – Vajda Éva: Közszolgálat Rácz Zsuzsa: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| |||||||||||||||||||