Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 nyár – Közszolgálat rovat

Rácz Zsuzsa

Egy fejezet a BBC történetéből (13/13)

Összegzés

A kilencvenes évek elején a BBC közel 70 éves történelmének sorsdöntő fordulatához érkezett. Akárcsak az európai közszolgálati média más képviselőinek, a BBC-nek is döntenie kellett, hogy felveszi-e a versenyt az egyre fejlettebb technológiával dolgozó, egyre sokrétűbb kínálatot nyújtó kereskedelmi médiával, és piacképessé teszi-e magát, vagy ragaszkodik hagyományos közszolgálati szerepéhez, és lassan eltűnik a színről.

John Birtnek jutott az a hálátlan történelmi feladat, hogy a döntést meghozza, és a piacképesség elérése érdekében következetesen végigvigye reformjait. A birti reformok elsődleges célja az volt, hogy a rendszer átstrukturálásával pénzt takarítsanak meg, amelyet technológiai fejlesztésekre lehet fordítani. Ugyanakkor valószínűleg az is Birt kimondatlan célja volt, hogy levegővételnyi szünethez juttassa a szerepzavarral küzdő, támadásoktól legyengült intézményt. Birt dolga volt emellett az is, hogy meggyőzze a kormányzatot a Royal Charter újratárgyalásáig arról, hogy a BBC képes megújulni és átláthatóan gazdálkodni. A meggyőzés jól sikerült: a Royal Chartert megújították, és a előfizetési díj maradt a BBC egyetlen bevétele.

A birti reformok találkoztak a kormány Fehér Könyvében megfogalmazott elvárásaival: a BBC használja ki egyedülálló nemzetközi hírnevét, és váljon meghatározó szereplőjévé a világ médiapiacának. A BBC bele is kezdett kereskedelmi hídfőállásainak kiépítésébe, de ez felszínre hozta a régóta lappangó ellentmondást: közszolgálati médiumként saját szigorú normáin túl komoly pénzügyi és jogi korlátokba is ütközik, ha kereskedelmi szereplőként lép fel.
A közvélemény részéről Birtöt ért folyamatos és heves támadások oka is ebben az ellentmondásban keresendő: a BBC piacképessé tétele egyben azt is jelenti, hogy az intézmény ethosza – és ezzel együtt hosszútávon az egész brit nyilvánosság szerkezete – át fog alakulni. Tekintve, hogy a BBC a kultúra fellegvárának számít, kommercializálódási törekvéseit a véleményformálók a brit kultúra elleni támadásként értékelték.

A reformok kivitelezését nehezítette az alkalmazottak ellenállása. Birt valószínűleg hibát követett el akkor, amikor nem teremtett konszenzust az intézményen belül, és nem nyerte meg magának az alkalmazottakat. Felülről, esetenként diktatórikus módszerekkel akart változást elérni, pedig a reformok valódi eredménye az lett volna, ha szemléletváltás megy végbe: az, ha az alkalmazottak elfogadják, hogy ezentúl nemcsak kreativitást várnak el tőlük, hanem anyagilag is felelősek munkájukért.

Az 1989–2000-es időszakban megjelent újságcikkek elemzése alapján állítható, hogy a véleményformálók elsősorban ideológiai kérdésként kezelték Birt intézkedéseit, és nem összefüggéseiben szemlélték a BBC helyzetét. Csak Birt lemondása után jelentek meg olyan elemzések, amelyek egyértelműen kimondták, hogy sem a BBC-nek, sem Birtnek nem volt más választása: vagy megpróbálja átformálni a közszolgálatiság mára elavultnak bizonyuló modelljét, vagy eltűnik a süllyesztőben. A legnagyobb nyomás a BBC-n a mindenkori hatalom részéről van. A BBC olyan, egyedülálló márka, amelyet remekül lehetne értékesíteni a nemzetközi médiapiacon, és jó eséllyel vehetné fel a versenyt a hatalmas mennyiségű, de meglehetősen egysíkú amerikai kínálattal. Ezt felismerte ugyan a hatalom, de eszközöket nem adott a BBC-nek a cél eléréséhez.

Amennyiben a BBC-t privatizálnák, a brit nyilvánosság szerkezete olyan mértékben alakulna át, amely minden bizonnyal kihatna a politikai viszonyokra is. A váltás felmérhetetlen következményeitől pedig minden politikai tényező tart, ezért tovább folyik a próbálkozás, hogy miképpen lehet ezt az ellentmondást feloldani, vagyis a közszolgálati médiumból kifizetődő vállalkozást létrehozni.
Birt elévülhetetlen érdeme, hogy a BBC megjelent az Interneten, és Európa leglátogatottabb portálja lett, valamint az, hogy kifacsarta a pénzt az intézményből a halaszthatatlan technológiai beruházásokra, amivel megteremtette a BBC esélyét arra, hogy egyáltalán beszálljon a piaci versenybe. Ugyanakkor regnálása alatt óhatatlanul erodálni kezdett a brit társadalom egyik legfontosabb intézményének ethosza.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• A BBC története
• Külső tényezők
• A szociológiai és gazdasági tényezők változása
• A megrendült társadalmi konszenzus
• Merev belső rendszer
• A kilencvenes években zajló reformok
• A BBC válasza: Extending Choice
• A belső piac megteremtésének kísérlete
• Házi közvélemény-kutatás
• Belső kritika
• A digitális korszak kezdete: látható ellentmondások
• Összegzés

Újságírás

Michael Kunczik:

A demokratikus újságírás

Politika

Jenei Ágnes:

Miből lesz a hír?

Kultúra

Kádár Judit:

A pusztába (sem) kiáltott szó

Sorozatok

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise I.

Jog

Hargitai Lilla:

Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról

Oktatás

Bényei Judit:

Az Alkonyzónától a Simpson családig

Újságírás

Ószabó Attila – Vajda Éva:

A valóság nyomában

Közszolgálat

Rácz Zsuzsa:

Egy fejezet a BBC történetéből