Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 ősz – Jog rovat

Bayer Judit, dr.

A Panaszbizottság ügyei (2/6)

A pb jogi háttere

A pb tagjait az ORTT tagjai választják öt évre. A törvény deklarálja, hogy a pb tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük ellátása során nem utasíthatóak. A megbízatás részletes szabályait az ORTT maga szabja meg ügyrendjében. A pb hivatali szervezete az ORTT-hez tartozik, az ORTT határozza meg a pb ügyrendjét, valamint félévente megvitatja és értékeli a pb által hozott állásfoglalásokat.1 Az ORTT nem követte rendszeresen a féléves ülésezésekre vonatkozó szabályt. A pb háromtagú tanácsokban ülésezik, amelyeket alkalmanként sorsolással állítanak össze. A tanács egyik tagja jogi végzettségű. A sorsolással kialakított rend célja, hogy a tanácsok plurálisabbak legyenek, és ne érvényesülhessen valamely szempont a tanácsok kiválasztásánál. A pb tagjai nem folytatnak kommunikációt az ügyekről, és nem alakítanak ki közös álláspontot.2 Ennek eredménye esetenként egymásnak ellentmondó vélemények születése. Például míg egy ügyben azért marasztaltak el egy riportert, mert túl kritikus volt, „vádaskodott, alanyának nem a véleményére volt kíváncsi, hanem vitatkozott vele”, egy másikban azért, mert engedte, hogy a riportalany egyoldalúan válaszoljon a kérdésekre, nem ütköztetett más véleményeket az interjúalanyéval, ezáltal nem tette lehetővé a kiegyensúlyozott tájékoztatást.3 Az utóbbi évben azonban a pb határozatai nagyobb következetességet mutatnak, mint korábban, és tudatos elvek alkalmazása tükröződik a határozatok többségén – példa erre a szerkesztői szabadság elvére való hivatkozás. (Ez alól is vannak azonban meglepő kivételek, amelyekre a későbbiekben részletesebben is kitérek.)

A pb akkor jogosult állásfoglalást hozni, ha a műsorszolgáltató egyoldalúan tájékoztat olyan kérdésben, amely a vételkörzet lakosságát foglalkoztatja, különösen, ha egy vitás kérdésben csak az egyik oldal számára ad megjelenési lehetőséget, vagy egyéb módon sérti meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.4 A törvény nem ugyanebben a szakaszban, hanem még előzőleg, a kivételt említve, tehát közvetve utal arra, hogy e feladatkört a 4. § által felsorolt elvek védelmének tekinti.5 (Dolgozatomban a kiegyensúlyozott tájékoztatás sérelme miatti, tehát „rendes” panaszokra a „4. § alá tartozó” panaszokként utalok.)
A pb tizenöt napos határidőn belül megvizsgálja a panaszt, meghallgathatja a panaszosokat, és állást foglal. Amennyiben állásfoglalása szerint sérült a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága, a műsorszolgáltató köteles a pb állásfoglalását közölni, vagy – a pb döntésétől függően – a panaszos álláspontját megjeleníteni. Ismételt vagy súlyosabb sérelem esetén a pb bírság kiszabását kezdeményezheti az ORTT-nél. Az elmarasztaló határozat rendelkező részét a pb közzéteszi a Művelődési Közlönyben. Negyvennyolc órán belül jogorvoslattal lehet élni az ORTT-nél, amelynek határozatát bíróságnál lehet megtámadni.
A törvény megemlíti, hogy a pb elbírálhat más, nem a 4. § alá tartozó ügyeket is, ezek elintézésének rendjét az ügyrendre bízza. Határozathozatalról nem rendelkezik, bár ugyanúgy állásfoglalásnak nevezi a pb által kialakított véleményt, mint a „rendes” panaszok esetében. („Az ilyen ügyekben a pb a panaszt megvizsgálja, és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az érintett műsorszolgáltatót, továbbá ha szükségesnek tartja, a közvéleményt.”6 )

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.