Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 ősz – Kultúra rovat

Csepeli György – Mátay Mónika

A Magyar betyár életei a médiában (3/9)

Az első magyar betyár híresség

A 19. századi „valós” magyar betyártörténetek adatai visszahozhatatlanul elvesztek. Szinte lehetetlen rekonstruálnunk a betyárok életútjának részleteit, a bűnöző karrier egyes állomásait, bravúros rablásaikat és meneküléseiket; az ilyesfajta vállalkozás – források hiányában – lehetetlen. A betyárok életrajza hézagos, a valós elemek kibogozhatatlanul összekeveredtek legendáik csodás részleteivel. Gamini Salgadonak Ratseyról, a 16. században élt angol betyárról adott jellemzése érvényesnek tűnik a későbbi magyar sorstársak életrajzára is: „Életútja olyan mélyen összefonódik legendájával, hogy képtelenség elválasztani a tényt a fikciótól, de úgy tűnik, Ratsey Robin Hood-szerű figura volt, aki megkurtította a gazdagokat és gyakran segítette a rászorultakat” (Salgado 1977: 120–121). Ezért a magyar betyártörténeteket kutató történész számára megvalósíthatatlan Anton Blok programja. A rendelkezésünkre álló források nagyon töredékesek és jórészt fiktívek. Az alábbiakban tehát a tények felderítése helyett elsősorban a reprezentációk értelmezésére törekszünk. Előtte azonban megpróbáljuk sorba rendezni azt a kevés adatot, aminek mégis birtokában vagyunk.

Sobri Jóskát eredetileg Pap Józsefnek hívták. A Vas megyei Baltaváron született, pásztorcsaládból származott, de elég eszesnek és vállalkozó kedvűnek bizonyult ahhoz, hogy megtalálja a nyomorúságos életből kivezető legcélszerűbb utat (Békés 1966). A beszámolók szerint disznólopáson érték és két év börtönre ítélték. Büntetését Zircen kellett letöltenie, de néhány hónappal a szabadulása előtt megszökött. Betyárbandát szervezett, és rövid idő elteltével a legvakmerőbb rablótámadások vezetőjeként országos hírnévre tett szert. Sobri rövid, de hirhedt pályafutása a Veszprém megyei Hunkár kastély kirablásával 1836 végén érte el csúcspontját. Az akcióban egyébként Sobri személyesen nem vett részt, de a rablást mégis az ő „számlájára írták”, ugyanis a támadást az egyik alvezére vezette. A betyárok Hunkár Antalt, a feleségét és a személyzetet a pincébe zárták és teljesen kifosztották a nemesi rezidenciát. Hunkárt nemcsak az anyagi veszteség dühítette, de a nemesi felkelők egykori ezredese személyes megaláztatásként élte meg a rablótámadást. Ugyanakkor eléggé elszánt és befolyásos volt ahhoz, hogy megtorlást követeljen. Pestre utazott, felkereste József nádort és előadta sérelmeit. A látogatást azonban nem tartotta eredményesnek, így átutazott a császárvárosba és személyesen V. Ferdinándtól követelt elégtételt.

A Sobri banda elleni fellépéshez Sopron vármegye már hónapokkal korábban katonai segítséget kért, de ekkor még eredménytelenül. Hunkár közbenjárása és a korabeli sajtóban egyre szaporodó botrányos híradások hatására azonban a hatóságok végre elszánták magukat a végső leszámolásra.4 A betyárok fejére vérdíjat tűztek ki, statáriális bíróságokat állítottak fel és kilenc vármegye összefogásával több száz fegyverest vezényeltek Sobriék ellen. A banda létszáma fokozatosan csökkent, a végső összecsapásban már csak tíz-tizenegyen vettek részt. Erre 1837-ben a lápafői erdőben egy bizonyos gróf Kesselstadt kapitány vezetésével került sor. A szolgabírói jelentés szerint a bekerített rablók a végsőkig küzdöttek, órákig elhúzódott az egyenlőtlen harc. A betyárok többségét megölték, a többiek elmenekültek. Minden bizonnyal Sobri volt az, akiről Kelemen Mihály szakcsi jegyző – az összecsapás szemtanújaként – a következőket írta: „…midőn Sobri látta már, hogy elfogják, először a hozzá közeledő kapitányra szegezte pisztolyát, s mielőtt elsütné, visszaforditván, úgy meglőtte magát, hogy a golyóbis szivén is keresztül hatván, azonnal kimult a világból” (Békés 1966: 99).

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.