2001 ősz – Kultúra rovat
Csepeli György –
Mátay Mónika
A Magyar betyár életei a médiában (9/9)
Irodalom
Békés István (1966): Magyar ponyva Pitaval. Budapest:
Minerva.
Blok, Anton (1972a): The Mafia of a Sicilian Village
(1860–1960): An Anthropological
Study. New York: Harper & Row.
Blok, Anton (1972b): „The Peasant and the Brigand: Social
Banditry Reconsidered.”
Comparative Studies in Society and History (14), 494–503.
Csepeli György (1997): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris.
Csepeli, György & German, Dan (2000) „Applying the Concept
of
Political Culture to Political Realities in the US and East/Central
Europe.”
In Farnen, et. al. (Ed.) Democracies in Transition. Culture and
Socialization
Transformed in West and East. Oldenburg: BIS. 15–32.
Csomori Béla (1907~): Sobri Jóska a Bakony királya. Regény
a betyárvilágból. Budapest: Érdekes Könyvtár
Kiadó.
Dienes István (1924): A betyárbecsület vagy Sobri Jóska
a Bakonyerdő királya. Budapest: Salgó, Mezőfi ny.
Domokos Sámuel (1959): Betyárok tüzénél. Kelet-Európai
népek betyárballadái. Budapest: Európa.
Dömötör Sádor (1930): „Betyárromantika”,
Ethnographia, XLI. 5–24, 91–103.
Eötvös Károly (1887): „A bakony rossz híre”.
Budapesti Hírlap, VII. évf., 287–295.
Eötvös Károly (1903): Utazás a Balaton körül.
1–2. Kötet. Budapest: Révai.
Gönczi Ferenc (1944): A somogyi betyárvilág. Kaposvár:
Új-Somogy nyomda és lapkiadó Rt.
„Gyuri Bandi és Sobri Jósi nótáji négy
más igen szép nótával”. (184?).
Gyuricza Péter & Kardos Ernő (2000): Ambrus Attila a whyskis
szökésben avagy a szabadság fogságában. Budapest:
Arabeszk.
Heider, Fritz (1946): „Attitudes and cognitive
organization,” Journal
of Social Psychology, (21) 107–112.
Hildebrand. K.R. (1999): ‘”Whisky Robber” drunk in
public support’.
The Budapest Sun, July 29.
Hobsbawm, Eric (1969): Bandits. London: Wielefeld &
Nicolson.
Hobsbawm, Eric (1959): Primitive Rebels. Studies in Archaic Forms of
Social
Movement in the 19th and 20th Centuries. New York & London: W. W.
Norton
& Company. Magyarul: (1974) Primitív lázadók –
Vázlatok a társadalmi mozgalmak archaikus formáiról
a XIX. és XX. században. Budapest: Kossuth.
Hobsbawm, Eric (1972): „Social Bandits: Reply.” Comparative
Studies
in Society and History, (14), 503–505.
Holics-Szekely, Ladislas (1839): Schobri, chef de brigands,
d’après
les Mémoires hongrois de son compatriote. Paris & Leipzig.
Illés Sándor (1975): Bakonyi legények. Sobri Jóska
regényes élete. Budapest: Móra.
Jordan, M. (1999): „Hungary’s Robin Hood: more hoodlum than
hero?”
Christian Science Monitor, August 10.
Kaszás Máté (1875): Sobri Jóska hírhedt haramia
viselt dolgai az 1836. és 1837. években. Budapest: Bartalits.
Kelley, H.H. (1967): „Attribution theory in social
psychology.” In
Levine, D. (Ed.): Nebraska symposium on motivation. Lincoln:
University of Nebraska
Press.
Kosztolanyi, G. (1999): „The Great Escape. The Public’s
View of Attila
Ambrus’s Prison Breakout.” Central European Review, (1)
9.
Küllős Imola (1982): A magyar betyárfolklórról.
Debrecen: Hajdú-Bihar M. Múz. Ig.
Le Bor, A. (1999): „Hungary’s Gentleman Bandit.” http:
www.salon.com/news/feature
Mihályi Elek (é.n.): Sobri Jóska a híres rablóvezér
élete és kalandjai. Bécs: Rubinstein testvérek kiadása.
örkény Antal (1996): Hétköznapok igazsága. Budapest:
Új Mandátum Kiadó.
Patakfalvy Elek (é.n.): Az úri betyár Sobri Jóska
élete és merész kalandjai. Budapest: Bartalits.
Petrusewicz, Marta (1987): „Society against the State: Peasant
Brigandage
in Southern Italy.” Criminal Justice History, vol. VIII,
1–20.
Pogány Péter (1978): A magyar ponyva tüköre. Budapest:
Magyar Helikon.
Reim Lajos (1906): Sobri Jóska a hires és rettegett bakonyi betyár
élete és kalandjai. Budapest: Bálint, Kálmán.
Salgado, Gamini (1977): The Elizabethan Underworld. London: Aldine
House.
Sárosy Imre (1903): Sobri Jóska a bakonyi rablóvezér.
Budapest: Vass.
Sobri Jóska, a hires uri betyár kalandjai, vagy a magyar Rinaldo
Rinaldini. (1905)
Budapest: Biró, Gelléri és Székely.
Szigligeti Ede (1848): Két pisztoly. Eredeti szinmű 3 szakaszban.
Pest: Geibel.
Tóth Béla (1896): Mendemondák. A világtörténet
furcsaságai. Budapest: Atheneum.
Vajdai Elek (1902): Sobri Jóska. A bakonyi betyár élete
és kalandjai. Budapest-Szeged: Gönczi.
Vahot Imre (1846): „Sobricsalád Vasmegyében.
Népismertetés”.
In uő. (szerk.): Magyarföld és népei eredeti képekben.
Föld- és népismei, statistikai és történeti
folyóirat. Pest: Beimel.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. ::
Főoldal ::
Impresszum ::
Szerzőinkhez ::
Beköszöntő
