Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 ősz – Gyakorlat rovat

Tóth Judit

Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben (4/8)

A műsorok

A Szóla Rádióban több beszédet hallhatunk, mint zenét. Ez a szöveg-zene-arány jellemző a közösségi rádiókra. Az egyes témákra fordított idő is hosszabb. A műsorszerkesztés hagy időt arra, hogy „kibeszéljék” az aktuális eseményeket, problémákat.

A rádió egyik jellegzetessége, hogy sokat foglalkozik a civil szféra kérdéseivel. Bemutatja a civil szervezeteket, műsorvezetői nonprofit szféra problémáiról, kérdéseiről beszélgetnek a stúdióban, gyakorlati tanácsokkal látják el a civil szervezeteket, amikor a pályázati lehetőségekről, a pályázás módjáról nyújtanak áttekintést az érdeklődőknek. A civilek ugyanakkor nemcsak témaként, hanem műsorkészítőként is teret kapnak a Szólában, ahol éppúgy van műsora van a Debreceni Keresztény Ifjúsági Kommunikációs Egyesület tagjainak, mint a Cigány Vezetők Szövetségének (az általuk készített „Roma Egyórával” képviseltette magát a Szóla az AMARC által szervezett „Rádió határok nélkül” napon, 2001 márciusában).

A helyi jelleg hangsúlyossága tükröződik abban, hogy külön műsort szentelnek Debrecen közéletének, és figyelemmel követik a város művészeti-kulturális életét is. A „Párizsi Kocka” vagy a „Kuckó Művésztanya” című műsorok irodalmi, zenei összeállításában például csak magyar, ezen belül is – ha mód van rá – csak debreceni irodalmi alkotásokkal, népzenével találkozhatnak a hallgatók, míg a „Propeller” című programajánló mindig az elkövetkező hét kevésbé beharangozott helyi kulturális eseményeit népszerűsíti.

A rádió profiljába jól illeszkednek a tudományos ismeretterjesztő műsorok is. A vasárnaponként sugárzott, az ORTT által is támogatott „Tudásszomj” című műsorban közérthetően beszélgetnek professzorokkal és akadémikusokkal a csillagászatról, fizikáról, matematikáról. Nagyjából ehhez a területhez sorolható még a „MA-TI-né”, az egyetemista közönség számára készülő műsor, amely a felsőoktatáshoz kapcsolódó témákkal foglalkozik. A Szóla ugyanakkor a 18 év alatti korosztályt is igyekszik bevonni a közösségi rádióba: a hétvégi „Reggeli Magazinnál” a középiskolás korosztályé a terep az adás megvalósításában.

A kifejezetten szórakoztató műfajok sem hiányoznak a kínálatból, de a munkatársak itt is igyekeznek hűek maradni az alapelvekhez. Így nem meglepő, hogy a rádió egyik legnagyobb publicitást kapott műsora az „Amo család” lett, egy negyedórás, folytatásos sorozat, amelynek műfaját a készítők „kelet-magyarországi regionális nonprofit antiszappanoperaként” határozzák meg. Az antiszappanopera sikerén felbuzdulva egyébként egész estés játékfilmet akarnak forgatni az Amo család kalandjairól. A másfél órásra tervezett film egy része a Szóla Rádió stúdiójában játszódna, és a rádió munkatársai is segítik majd a forgatást.

Noha a beszélgetős műsorok a kereskedelmi rádiókhoz képest fölényben vannak, a zene is fontos részét képezi a rádió profiljának. A zenék kiválogatása újabb lehetőséget kínál arra, hogy megjelenítse az általa fontosnak gondolt értékeket. Ennek megfelelően a zenei összeállításokban is meghatározó a helyi, illetve az alternatív jelleg; olyan előadókat játszanak, akik különböző okokból kiszorulnak a kereskedelmi vagy az országos közszolgálati rádiók kínálatából. A közönség számára is egyértelmű a rádió elkötelezettsége: az egyetlen naponta jelentkező, állandó reggeli műsorról szólva egy hallgató például azt írta az Egyetemi Élet című diáklapban, hogy a műsor nagyban eltér a szokásos reggeli kereskedelmi rádiós ébresztéstől. A cikk a zenei kínálat alapján érzékelteti a különbséget, amikor azt taglalja, hogy a Szólát hallgatók nem ijednek meg attól, ha kora reggel az LGT-s „Szól a rádió” után például egy heavy metal szám következik.10

A zene mindig az adott műsorban közreműködő technikus és műsorvezető ízlését tükrözi. Általánosan megfigyelhető azonban, hogy a kínálatban főszerep jut a ritkán játszott magyar zenéknek, illetve a helyi, debreceni zenekaroknak (ez utóbbiakat gyakran demóról játsszák). A máshol viszonylag keveset játszott rockzene, a blues és a jazz is önálló műsorokat tölt meg. Az ORTT például támogatja a jazzműsort, amelyben nemcsak zenét hallgathatunk, hanem a jazz-élettel kapcsolatos ismeretterjesztő szövegek is elhangoznak.

Szintén kap ORTT-támogatást a rádió vasárnapi, a leghosszabb ideje folyamatosan sugárzott műsora, a „Gramofónia”. Ez a Szóla egyetlen kétórás blokkja, amelyben – részben gyűjtőknek szánt – oldies zenék hangzanak el. A „Gramofónia” túl van a 260. adáson, és egyedülálló abban is, hogy még soha nem maradt el. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy erre a műsorra érkezik a legtöbb visszajelzés. A hallgatók szinte – vagy valóban – baráti viszonyba kerültek a műsorvezetővel, akit a névnapján egy üveg itallal vártak az adás végén a stúdióban.

A zenei műsorok sorából kissé kilóg a „Billboard” kitekintővel egybekötött kívánságműsor, amely módot ad a populáris zene megjelenésére a Szólában. A népszerű zenék miatt a műsor a rádió műsorfolyamának vitatott pontjává vált, mert egyesek szerint ez a fajta zene máshol is annyit hallható, hogy felesleges egy más értékszemléletet tükröző rádióban is bemutatni.

összességében tehát a műsorok alapján elmondható, hogy a Szóla dacol a kialakult háttérrádiózási szokásokkal, amikor főként nagyobb odafigyelést igénylő műsorokat sugároz, amelyekben a beszéd dominál a zenével szemben. A műsorkészítők ezért azt feltételezik – bár feltevéseiket mérésekkel nem tudják alátámasztani –, hogy az egyes műsoroknak kialakult hallgatótáboruk van. A rádióhoz beérkező telefonokból és baráti beszélgetésekből mindenesetre az derül ki, hogy vannak olyan hallgatók, akik kifejezetten egy-egy műsor kedvéért kapcsolnak az FM 72,41 MHz-re.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.