Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 ősz – Gyakorlat rovat

Tóth Judit

Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben (5/8)

A Szóla Rádióhoz kapcsolódó események, kiadványok

Az egyes műsorokhoz, műsorvezetőkhöz, a rádióhoz kapcsolódnak kiadványok, események is. Ezek néha csak egy-egy vonásukban kötődnek magához a Szólához, mégis hozzátartoznak ahhoz, amit a rádió képvisel.

A „Debreceni Skizo” (korábban: „Gondolatültető”) című műsor általános jellemzője a maró öngúny, a kreativitás, a meghökkentés. A műsor szellemében olyan ötletek fogannak, amelyek megvalósulásuktól függetlenül híven tükrözik a rádiósok elképzeléseit városuk életéről. Az első akció során a műsorvezetők elhatározták, hogy megtisztítanak Debrecen központjában öt villanyoszlopot a plakátoktól, a rájuk ragadt kosztól – hivatalos úton, engedély birtokában. Az engedély kérvényezése komoly próba elé állította a Polgármesteri Hivatalt. A kérvény több hétig keringett a bürokrácia útvesztőjében, ám végül mégsem sikerült megtalálni az illetékes osztályt.

Következő lépésként a műsorvezetők megnézték a város térképét, és rájöttek, hogy Debrecennek, a földrajzilag egyhangú városnak hegyre van szüksége. „Épüljön egy hegyünk, hogy javuljanak a kilátásaink” – hangzott a szlogen. Az ötlet egy rádióműsorban merült fel – és egyből égni kezdtek a telefonvonalak. Ki-ki azt ajánlotta fel a hegyért, amije volt: földet, két keze munkáját, esetleg cége egy-két napi munkáját, vagy pogácsát a munkásoknak. Az engedélyeztetés azonban itt is nehézkesnek bizonyult. A hegy gondolata ugyan nagy port vert fel, de nem valósult meg.

1998. május 3-án művirágkarnevált szerveztek a nonprofit szervezeteknek. E késői majális alapötletét az adta, hogy az augusztusi Virágkarneválon a civilek nem tudták képviseltetni magukat, mert az ő szervezeteiknek aligha lett volna pénzük egy-egy élő virágokkal feldíszített kocsira. Ezzel a felvonulással, a „szegény emberek karneváljával” igyekeztek a város máshol alulreprezentált szervezeteit bemutatni.
A következő ötletet a képviselőválasztás adta. Vállalták Nyíri László Ernő munkanélküli rádióhallgató sorsának jobbra fordítását. A 19 éves fiatalembert elindították a debreceni helyhatósági választásokon, miközben a jelölt nyíltan vállalta, hogy kizárólag a pénz motiválja.

Az ötletek sora ezzel még nem ért véget: át akarták festeni a Nagytemplomot, nyálszobrot akartak állítani, hogy mindenki levezethesse egy köpéssel a benne felgyülemlett feszültséget, szurkológépet készítettek a visszahúzódó emberek megsegítésére, és a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ előtti térre, a Lenin szobor helyére Zámbó Jimmy szobrát akarták felállítani, hiszen mégis ő volt a Király. A tiszai árvíz idején egy rendezvényen homokot gyűjtöttek egy gigantikus homokzsákba.

A „Debreceni Skizo” kezdeményezései nem arattak osztatlan sikert. Egyfelől a város vezetése nehezen akarta megérteni, hogy a civilek mögött nem áll semmilyen politikai erő. Másfelől az ötletek szokatlansága, merészsége egyesekből mély ellenérzést váltott ki, olyannyira, hogy akadt, aki fenyegető üzeneteket hagyott a műsor üzenetrögzítőjén.¹¹ Valószínűleg részben a fenyegetések miatt szűnt meg a „Debreceni Skizo” című műsor.
A rádió működéséhez kapcsolódnak kiadványok is. A legősibb a debreceni és hajdú-bihar-megyei nonprofit szervezeteket egybegyűjtő Cím- és Adattár. Ez harmadszor jelenik meg, ugyanúgy, mint az immár harmadik kötetben összegyűjtött beszélgetések a „Paraván” című műsorból. Debreceni rockzenekarokat mutat be a Debreceni Rock Lexikon két kötete. Az első az 1964 és 1990 között működő együttesekről nyújt ismereteket az érdeklődőknek, a második kötet 1990-től 2000-ig gyűjti össze a tudnivalókat.

A kiadványokhoz logikusan kötődő események szervezésében is aktívan részt vesznek a rádió érintett munkatársai. Az események igen változatosak: a helyi rockfesztiváltól a fotókiállításon át a környék kis falvaiban turnézó színielőadásokig vagy a civil díj alapításáig sok minden belefér a közösségi rádió munkatársai által kezdeményezett vagy segített programokba.

Jelenleg két rendezvény is kapcsolódik a Szóla életéhez. Egy helyi civil ifjúsági irodával közösen meghirdették a Cívis Ceruza Karikatúra pályázatot a város közéletéről, míg egy szórakozóhely támogatásával tehetségkutató versenyt rendeznek eddig még névtelen zenekaroknak. Mindkét rendezvény lehetőséget ad a rádió ismertségének mérésére is. A tehetségkutatóra a határidőig 69 zenekar jelentkezett, ezek közül 24-en kapnak bemutatkozási lehetőséget négy rendezvényen.
A közösség-építő lendület ugyanúgy kiterjed magára a rádióra is, mint a városra. A rádiósok évente kétszer találkoznak: szilveszterkor és a szokásos június elsejei szabadtéri rendezvényen. Ez utóbbi hagyomány már öt éve él, a találkozón szabadtűzi főzés és beszélgetés a program, a stúdiótól viszonylag messze, egy közösségi házban. A résztvevők azért is büszkék erre a hagyományra, mert az összejöveteleken mindig kiderül, hogy a Szóla Rádiót valóban egy közösség működteti.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• A debreceni Szóla Rádió
• A rádió működtetői
• A műsorok
• A Szóla Rádióhoz kapcsolódó események, kiadványok
• A Szóla Rádió pénzügyei
• A magyar nonprofit rádiózás jövője
• Felhasznált irodalom

Politika

Pippa Norris:

Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra

Kaposi Ildikó:

Napi Magyar Nemzet

Jog

Halmai Gábor:

A kommunikációs jogokról

Bayer Judit, dr.:

A Panaszbizottság ügyei

Polyák Gábor:

Biztonság az interneten

Új médiatörvény előtt?

Kultúra

Csepeli György – Mátay Mónika:

A Magyar betyár életei a médiában

Sorozatok

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise II.

Gyakorlat

Tóth Judit:

Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben

Dr. Herman József – Mester Mónika:

A rádiós hírszerkesztés alapjai

Térkép

Elizabeth Radziszewski:

Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között