Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 ősz – Gyakorlat rovat

Tóth Judit

Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben (6/8)

A Szóla Rádió pénzügyei

A rádiót közhasznú alapítvány üzemelteti. A médiatörvénynek megfelelően a közösségi rádió vállalja, hogy a műsorszolgáltatásból adódó bevételeit a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére fordítja, így nem kell frekvenciahasználati díjat fizetnie az ORTT-nek.
Ha az egyes műszaki felszerelések beszerzésétől eltekintünk, a rádió évi 1,3–1,4 millió forintból már működőképes. A megélhetési költségeket pályázatok útján teremti elő, ami bizonytalan finanszírozási forma, így előfordul, hogy az aktuális fizetési kötelezettségeknek nem tud eleget tenni.
Bár egyes szakemberek elgondolása szerint a közösségi rádióknál fontos a közönség – jelen esetben a hallgatók – anyagi támogatása, ez a forma nem jellemző sem a Szóla Rádióra, sem a magyarországi nonprofit szervezetekre, bár például a Tilos Rádió élt ezzel a lehetőséggel. Az egyetlen esélyt a közvetlen hallgatói támogatásra a személyi jövedelemadók egy százalékának felajánlása jelentené, ám ehhez annyira nehézkes és lassú hozzájutni, hogy – bár lettek volna felajánlók – a rádió lemondott erről a forrásról.

A stúdió különböző pályázati pénzekből vagy dologi támogatásokból épült fel. 1994 körül már biztosan látszott, hogy lesz frekvenciapályázat, ezért elkezdtek a technikára pályázni, stábot gyűjteni. Az első nagyobb pályázati „nyeremény” maga az adó és az antenna volt, melyet a SZARÁMASZER-től kapott a Szóla Rádió. Eleintegondolkodtak az Antenna Hungárián keresztüli műsorszóráson, ám ez hosszabb távon rendkívül költséges lett volna.
A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alap eleinte kedvezményes helyiségbérlettel és az alapvető stúdiófelszerelésekkel támogatta őket. 1996 márciusában már a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány adott nekik 500 000 forintos támogatást. Ebből öt diktafont, két CD-lejátszót és egy-egy kazettás magnót, DAT-magnót, Mini-Disc-et, videokészüléket vásároltak. A Civil Ifjúság Alapítvány két számítógépet adott, ezek képezik a mai napig a rádió gépparkját. Internetes hozzáférésük (és így honlapjuk) nincs. Mégis megtalálhatjuk őket a világhálón – a Hullámvadász és a Kapcsolat oldalain. Az internetes hozzáférés jelenleg még drágának tűnik vezetékes telefonszolgáltatón keresztül, de a jövőben újabb lehetőséget jelenthet a kábelen keresztül való szolgáltatás.

A rádió az évek során kapott támogatást a Soros Alapítványtól is. Az első nagyobb összeget Phare támogatás formájában kapta. Ez az egymillió forint igen jelentős összeg volt, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egyéb forrásokból mennyi folyt be. A helyi önkormányzat rendszeresen, de bizonytalanul támogatja civil, kulturális, ifjúsági pályázatain a rádiót. Az összeg a város lakosságához képest elenyésző, évi pár tízezer forintot jelent mindössze. Az eddigi legnagyobb anyagi juttatást az ORTT Műsorszolgáltatási Alapja adta 2000-ben: közel 4,3 millió forintot ítélt meg a Szóla Rádió pályázataira. Üzemeltetésre 1,1 millió forintot adtak, a fennmaradó összeggel pedig az egyes műsorokat támogatták. Ez a viszonylag magas összegű támogatás a legjobbkor érkezett, hiszen 2000 elejére a források elapadása és egyéb váratlan események miatt kérdésessé vált a rádió működtetése.

Ugyanakkor az önkéntesek munkájának nincs pénzben meghatározott értéke. Ők ingyen készítik műsoraikat, gyakran otthonról hozott anyagból, zenékből. Előfordulhat alkalmi együttműködési szerződés például lemezboltok és műsorvezetők között, ám ez mindig csak az egyének megegyezésén múlik.
A rádió nem sugároz reklámot. Pedig a médiatörvény értelmében akár tehetné is, óránként három percben. A reklámokat azonban a műsorkészítők nem szeretik, ráadásul adottságaik mellett (keleti URH frekvencián sugároznak) nem lenne könnyű hirdetőt találniuk. Ha egy cég egyes műsorokat mégis támogat valamivel, akkor természetesen elhangzik a neve. Külön rendezvényeket, bevételt, támogatást hozó akciókat a Szóla Rádió nem szervez, bár – a fentebb leírt módokon – részt vesz a város közéletében, kulturális életében. Ugyanakkor jelen van a város életének fontos fórumán, a megyei napilapban. A kezdetektől él egy megállapodás a Szóla Rádió és a Napló Lapkiadó Kft között, melynek értelmében a rádió a „Reggeli Magazinban” lapszemléjét a Hajdú-Bihari Napló alapján készíti, ennek fejében az újság naponta közli a Szóla Rádió műsorrendjét.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• A debreceni Szóla Rádió
• A rádió működtetői
• A műsorok
• A Szóla Rádióhoz kapcsolódó események, kiadványok
• A Szóla Rádió pénzügyei
• A magyar nonprofit rádiózás jövője
• Felhasznált irodalom

Politika

Pippa Norris:

Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra

Kaposi Ildikó:

Napi Magyar Nemzet

Jog

Halmai Gábor:

A kommunikációs jogokról

Bayer Judit, dr.:

A Panaszbizottság ügyei

Polyák Gábor:

Biztonság az interneten

Új médiatörvény előtt?

Kultúra

Csepeli György – Mátay Mónika:

A Magyar betyár életei a médiában

Sorozatok

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise II.

Gyakorlat

Tóth Judit:

Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben

Dr. Herman József – Mester Mónika:

A rádiós hírszerkesztés alapjai

Térkép

Elizabeth Radziszewski:

Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között