Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tél – Terror rovat

Katona Éva

Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én? (14/14)

Konklúzió

Általánosan elmondható, hogy a magyar médiumok aránylag jól vették az akadályt, amikor egy váratlan, az egész világon végigsöprő információ-hurrikán szakadt rájuk szeptember 11-én. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmit ne kellene javítani a szerkesztőségi rendszereken. A történtek a következő tanulságokkal szolgálhatnak számunkra:

(1) Végérvényesen szakítani kell azzal az elgondolással, hogy mivel kis ország kis médiájáról van szó, a magyar információszerzés keretei megmaradhatnak a nemzeti határok között. Egyrészről elengedhetetlenül szükséges, hogy minden magyar szerkesztőség hírszerkesztője nap mint nap tisztában legyen a világ vezető hírcsatornáinak primér információival – nemcsak azért, hogy az információkat átvegye, hanem azért is, hogy legyen képe arról, mi miből következik. Másrészről, akármennyire nehéz anyagi kérdés is, szükséges áldozni a külföldi tudósítói hálózat szélesebb kiépítésére. A New York-i események megeshetnek Párizsban és Londonban is – akkor pedig a magyar média újra hasonlóan szorult helyzetbe kerül, ha hirtelen kell összeszednie a szemtanúkat és a helyszíni tudósításokat.
(2) Angolul tudni kell. Nemcsak a szerkesztőknek, de az újságíróknak is.
(3) A szeptember 11-i terrorcselekmények sorozata talán elég volt ahhoz, hogy felkészítse a magyar újságírókat pszichológiailag a „minden megeshet” közhelyszerű, ám sokkoló valóságára. Ezután is minden megeshet.
(4) Egy hírszerkesztőség annál hatékonyabb, minél higgadtabban, minél rutinosabban és minél csapatszerűbben tud együtt dolgozni a gárda, ha nem kell az embereket külön-külön irányítani. Ha mindenki tudja, hol a helye, nem fordulhat elő, hogy mindenki lelkesen egyszerre ugyanazt akarja csinálni. A szerkesztőknek ismerniük kell az embereik kvalitásait, azt, hogy egyenként ki mire jó, azt, hogy egy váratlan helyzetben ki milyen szerepkörben a leghatékonyabb.
(5) Bár a közel-keleti válság közvetlenül nem érinti Magyarországot, ez még nem ok arra, hogy ne legyen minden szerkesztőségben a világnak erre a forró pontjára szakosodott speciális újságíró vagy szakértő. A globalizáció nem engedi, hogy bármiből is kimaradjon Magyarország, még ha nem is jelentős játékos a globális nagypolitikában.
(6) Szeptember 11-én nem kellett egyetlen újságírót sem külön értesíteni, többnyire mindenki bement a szerkesztőségbe. Ennek ellenére érdemes azon elgondolkodni, mely vonalakon lehet a leggyorsabban összerántani a csapatot. Nem árt, ha mindig kéznél van egy naprakész mobiltelefonszám-lista az összes szerkesztőségi tag komplikációk nélküli eléréséhez.
(7) Érdemes pénzt áldozni arra, hogy a világ legforróbb pontjairól tudjon információkat adni minden szerkesztőségi archívum. Jó, ha kéznél van az iszlám országokra specializálódott szakértő, de nem árt, ha nem ő az egyetlen, aki a szükséges tudás birtokában van.
(8) Valóban meg kell találni a határt a pánikkeltés és a korrekt tájékoztatás között.
(9) Természetesen nem lehet minden információt kétszer ellenőrizni egy effajta információlavina-helyzetben, különösen amikor az esemény helyszíne amúgy is távol van, és az egyetlen igazán megbízható hírforrás a CNN. De ha egy mód van rá, fontos, hogy az újságírók megbizonyosodjanak a hír valóságtartalma felől, főleg, ha az óriási horderejű. Amellett, hogy egy bombatámadásról szóló álhír pánikot okozhat, jelentősen ronthatja a médium presztízsét is.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• Tumultus a monitor előtt
• Kávéházi telefonok
• Információlavina és hírszolgáltatás
• Érteni a híreket
• Háttérinformációk, archívum
• Pánikesélyes helyzet és hírkezelés
• Technika és hírfolyam
• Címlapcsere, különkiadás
• Kereskedelmi szempontok
• Amerikai emberünk
• Riadókészültség Budapesten
• Technikai malőrök és bakik
• Konklúzió

Terror

Katona Éva:

Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én?

Politika

Svennik Hoyer:

Média a harmadik évezred küszöbén

Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid:

Újságírók és újságolvasók

Szente Péter:

Médiapolitikai vázlat

Közszolgálat

Alina Mungiu-Pippidi:

Államiból közszolgálatit

Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin:

A közszolgálati média helyzete

Bajomi-Lázár Péter:

BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője

Oktatás

Szíjártó Imre:

A média tantárgy a magyar közoktatásban

Új média

Kumin Ferenc:

Az online Baja

Térkép

Zöldi László:

A glokális sajtó

Marius Dragomir:

Jogi szájkosár a román sajtón

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

A kommunikáció mint az eltérő igények etikája

Jenei Ágnes:

Ellentmondások az olasz médiában: a törékeny rendszer