Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tél – Politika rovat

Svennik Hoyer

Média a harmadik évezred küszöbén (1/8)

Forradalmak a kommunikációban

A tömegmédia története technológiai és társadalmi invenciók története. A szerző felidézi a múlt tömegkommunikációs forradalmainak sajátosságait és következményeit, majd áttekinti a média mai, a globális médiahálózatok által meghatározott helyzetét. Végül megkísérli a rendelkezésre álló adatok alapján előre jelezni a tömegmédia és az emberi kommunikáció jövőjét.1

Bevezetés

A 20. és a 21. század fordulója – keresztény találmány. A hindu naptár 3102 évvel a miénk előtt kezdődik, a zsidó pedig még ehhez képest is 668 évvel korábban. Az emberi kommunikáció története természetesen ennél is hosszabb. A nyelv kialakulása lassú folyamat volt, pontos kezdetét nem ismerjük. Az írás kontinensünkön az időszámításunk előtti 9. század Görögországában alakult ki; első nyomai 5500 évesek. A nyomtatás Európában 550 évvel ezelőtt, a Rajna völgyében kezdődött. Mindennek tükrében nem tűnik túl fenyegetőnek az a lehetőség, hogy a tömegmédia beleolvadna az internetbe és a harmadik évezred virtuális valóságába.

A század és az ezred fordulója ugyanakkor valamennyiünket arra késztet, hogy megvizsgáljuk az időben elfoglalt helyünket, és választ keressünk az olyan kérdésekre, mint például az, hogy milyen század áll mögöttünk, és milyen vár ránk? Hosszabb időfolyamot vizsgálva megpróbálhatjuk feltárni azokat a stabilabb szokásokat és azonosságokat, amelyek túlélik a különböző korokat, megváltoznak, vagy éppen eltűnnek. Rövidebb időfolyamot tekintve egyes történészeink például azt állítják, hogy metrikus rendszerünk ahistorikus: a 19. század az első világháborúval ért véget. A kommunikációkutató számára a 20. század az elektronikus média megjelenésével kezdődött. A távíró az 1830-as években, az Atlanti-óceánt átszelő kábel 1866-ban, a telefon 1876-ban, a drótnélküli távíró 1895-ben, a rádió az 1910-es években, a televízió pedig 1923-ban jelent meg. Ám még abban az esetben is, ha maguk az események nem a naptári rendet követik, a metrikus rendszerbe vetett hit önmagában is műfajt teremthet: száz évvel ezelőtt a „fin-de-siècle” új művészeti és irodalmi stílust hívott életre. Az elmúlt évszázadokra visszatekintve komoly változásokat fedezhetünk fel találkozási, összejöveteli, vélemény- és jelentés-cserélési szokásainkban. Változott a reprezentáció,az üzenetek kódolása, a hangok, szimbólumok, jelek és képek tárolása és terjesztése, valamint az a mód, ahogyan ezekből jelentéseket hozunk létre. E perspektívában szemlélve a tömegmédia története igen sűrűnek látszik. Ha a nyomtatás átalakulását nézzük – amelyről már rendelkezünk ismeretekkel –, három forradalmi változást különböztethetünk meg: a nyomtatás európai felfedezését a 15. században, egy sor invenciót a 19. században, végül a nyomtatás komputerizálását napjainkban. Az első tömegmédium, a sajtó csupán a 19. század utolsó két évtizedében vált tömegessé, így az elmúlt 120 évben lehettünk tanúi a tömegmédia térhódításának: az 1920-as években a rádió, az 1950-es években a rendszeres televíziós adások váltak domináns intézményes társadalmi gyakorlattá. Hihetetlen mértékben nőtt a fogyasztott, elvesztegetett és váltott üzenetek száma, csakúgy, mint a kommunikációban résztvevőké. Nőtt az üzenetek kibocsátói és befogadói közti térbeli és társadalmi távolság is. Egyre nagyobb és bonyolultabb az a hálózat, amelyet a visszacsatolt üzenetnek be kell járnia. Szerintem a jövőben is a kommunikációban most folyó elektronikus forradalom folytatódására számíthatunk, és arra, hogy a társadalmi kommunikáció újabb és újabb módjai tárulnak fel, átalakítva a közösség mint geopolitikai entitás fogalmát. Számíthatunk a nyilvános kommunikáció fogyasztásának új formáira, de ne várjuk a nyomtatás végét, csak azt, hogy a médiában többé nem tölt be domináns szerepet. Mindez nagy hatást gyakorol majd a kommunikációs intézményeknek a társadalom egészében elfoglalt helyére. A tömegmédia nem tűnik el, de valószínűleg elveszíti a mindennapi életben elfoglalt domináns szerepét.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Keresés:
Rovatok
Archívum

Terror

Katona Éva:

Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én?

Politika

Svennik Hoyer:

Média a harmadik évezred küszöbén

Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid:

Újságírók és újságolvasók

Szente Péter:

Médiapolitikai vázlat

Közszolgálat

Alina Mungiu-Pippidi:

Államiból közszolgálatit

Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin:

A közszolgálati média helyzete

Bajomi-Lázár Péter:

BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője

Oktatás

Szíjártó Imre:

A média tantárgy a magyar közoktatásban

Új média

Kumin Ferenc:

Az online Baja

Térkép

Zöldi László:

A glokális sajtó

Marius Dragomir:

Jogi szájkosár a román sajtón

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

A kommunikáció mint az eltérő igények etikája

Jenei Ágnes:

Ellentmondások az olasz médiában: a törékeny rendszer

Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.