Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tél – Térkép rovat

Zöldi László

A glokális sajtó (1/8)

A külföldi tulajdonban lévő helyi újságok Magyarországon

Mi az a glokális sajtó? Milyen hazai lapokat nevezhetünk glokálisnak? Hogyan alakultak ki a glokális hálózatok Magyarországon? Milyen előnyei és hátrányai vannak a glokális sajtóprivatizációnak? Az alábi írás ezekre a kérdésekre keres választ.

Ennek az eszmefuttatásnak van némi előzménye. 1999 decemberében tudományos tanácskozást szervezett a Szegedi Tudományegyetem Média Tanszéke, ezen az összejövetelen olvastam föl egy hasonló című előadást. A rövidre fogott elemzést egészítettem ki a Média az ezredfordulón (Róka 2000) című tanulmánygyűjtemény számára, amely az egyetemi műhely gondozásában néhány hónap múlva meg is jelent. Dolgozatom alapvető megállapításai nem avultak el, ám az azóta eltelt két esztendő olyan sok változást hozott a témában (és a vidéki szerkesztőségek életében), hogy a glokalizáció legújabb fejleményeit is meg kellett örökíteni.

Mi a glokális és a glokalizáció?

A glokális jelző ma még nem tekinthető közkeletűnek a hazai média-szakirodalomban, bár közgazdászok és településföldrajzzal foglalkozók használják. A glokális összetett szó, a globális és a lokális összevonásából származik. Eredetileg mindkettő latin kifejezés. A globális jelentése: összefoglaló, átfogó, teljes, egész. A lokális jelentése: helyi, helyi jellegű, helybéli.¹ Vagyis ellentmondás rejlik a két kifejezés között. Az egyik az egészet tükrözi, a másik annak területileg meghatározott részét.
Ha megnézünk egy olyan lexikont, amelynek szerzői nagyon egyszerűen fogalmaznak, mert mondandójukat általános és középiskolásoknak szánják, akkor az olvasható, hogy a globális közgazdasági értelemben „[a]z a termék, amelyet lényegében azonos változatban értékesítenek a világ legtöbb országában”. Számítástechnikai értelemben pedig „[a]z egész hálózatra érvényes”. A lokális viszont „[k]orlátozott körben érvényes, helyi”.² A rendszerváltás után megjelent nemzetvédő újságcikkekben a globális azt jelenti, hogy valahol távol multinacionális (országhatárokon átívelő) cégek vannak, ők látják el egyentermékeikkel a világot, például a számukra sokáig fehér foltnak számító Közép-Kelet-Európát, ők fenyegetik a helyit, a sajátosat, az egyedit. Az ellentmondás tehát még nyilvánvalóbb a globális és a lokális között.
A glokalizáció a nyomtatott sajtóban jelentheti azt, hogy az országos lapok nemcsak a világra tekintenek ki, hanem a helyi ügyekkel is foglalkoznak, különben kevésbé kelendőek a fővároson kívül. Azt is jelentheti, hogy a helyi önkormányzat vagy egy magánvállalkozó gondozásában megjelenő újság kénytelen valamelyest foglalkozni a településen túli eseményekkel is, különben a lapja helyett olyan orgánumot vásárolnak meg a helybéliek, amely valamiféle szintézisre törekszik. A mi viszonyaink közepette azonban főként azt jelenti a glokalizáció, hogy külföldi tulajdonban lévő megyei lapok a központi, azaz budapesti szerkesztőségből globális, vagyis országra-világra vonatkozó írásokat kapnak, ezeket egészítik ki a saját munkatársaik révén helyi, azaz lokális jellegű cikkekkel. Az arány sajtókonzorciumonként változó, de körülbelül egyharmad a kétharmadhoz. A glokális sajtóban a helyi témájú információk, cikkek kétszer annyi helyet és kétszer akkora szerepet kapnak.
A glokalizáció tehát azt jelenti Magyarországon, hogy a Nyugat-Európában már bevált sajtóterméket a külföldről jött tulajdonosok úgy próbálják meghonosítani, hogy élvezhető legyen a hazai olvasók számára is. Ezt a törekvést jelzi az esseni illetőségű és a Dunántúlon Pannon Lapok Társasága néven berendezkedett Westdeutsche Allgemeine Zeitung jelmondata: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• Mi tekinthető glokális újságnak Magyarországon?
• Hogyan alakultak ki a glokális laphálózatok Magyarországon?
• Milyen előnyei és hátrányai vannak a glokális sajtóprivatizációnak?
• Helyi körülmények között érvényesülnek-e a globális szempontok?
• Teret hódít-e a regionális szemlélet?
• Magyar nyelvű laphálózatok a határ két oldalán?
• Irodalom

Terror

Katona Éva:

Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én?

Politika

Svennik Hoyer:

Média a harmadik évezred küszöbén

Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid:

Újságírók és újságolvasók

Szente Péter:

Médiapolitikai vázlat

Közszolgálat

Alina Mungiu-Pippidi:

Államiból közszolgálatit

Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin:

A közszolgálati média helyzete

Bajomi-Lázár Péter:

BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője

Oktatás

Szíjártó Imre:

A média tantárgy a magyar közoktatásban

Új média

Kumin Ferenc:

Az online Baja

Térkép

Zöldi László:

A glokális sajtó

Marius Dragomir:

Jogi szájkosár a román sajtón

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

A kommunikáció mint az eltérő igények etikája

Jenei Ágnes:

Ellentmondások az olasz médiában: a törékeny rendszer