Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tél – Térkép rovat

Marius Dragomir

Jogi szájkosár a román sajtón (5/5)

Képzés

Az idejétmúlt jogi rendszer gyenge pontjai és a politikai hatalom által gerjesztett ellenséges környezet mellett egy másik tényező is kedvezőtlenül befolyásolja a román média szabaddá és cenzúramentessé válását: a megfelelő képzés hiánya. Ez néha ahhoz vezet, hogy az újságírók nem professzionális módon közelítenek azokhoz a témákhoz, amelyekről írnak. Habár a jelenleg működő román médiatanszékek (Bukarest, Temesvár, Szeben) sokat fejlődtek, és ma már lényegesen közelebb állnak a modern, nyugati stílusú oktatáshoz, az újságíró-iskoláknak ötven év elnyomás után kell magukhoz térniük, ha a nyugati demokratikus normáknak megfelelő újságírókat akarnak képezni. A megfelelő hátteret biztosító oktatás elterjedéséig az újságíróknak a gyakorlatban, az ellenséges politikai és gazdasági környezetben kell megtanulniuk a szakmát.

Az első lépéseket épp most láttuk. Ulmanu az oknyomozó újságírás technikáiról tart kurzust a Bukaresti Egyetem médiaszakán és a bukaresti Médiaegyetemen. Előadásai az ilyen újságírás jellemzőivel foglalkoznak, olyan klasszikus példákkal kezdve, mint a Watergate-ügy. Beszél arról is, hogy milyen módszerekkel lehet megtalálni és kiválasztani az oknyomozás témáját, azután minden hallgató választ egy témát, és a félév végére feldolgozza azt. A diákok megtanulják, hogyan lehet jól szervezetten dolgozni, kezdve onnan, hogyan válasszák ki a témát, majd azt milyen módszertan szerint dolgozzák fel, és hogyan bírják szólásra a forrásokat.
„Az eredmények tényleg hihetetlenek voltak” – mondta Ulmanu. „Kaptam néhány remek sztorit, közülük sok publikálható.” A legnagyobb problémát a meg nem erősített tények felhasználása jelentette. A kurzus célja, hogy bevezesse a diákokat az oknyomozó újságírás alapjaiba, és felvértezze őket az ehhez szükséges tudással és készségekkel. A román oknyomozó újságírók az érdekcsoportok által gyakorolt politikai és gazdasági nyomással, illetve a cenzúra ezen keresztül kialakított új rendszerével szembesülnek. Ezért van szükség a „gyökerek” megszilárdítására, azaz a professzionális újságírás megalapozására. Szilárd alapok hiányában az újságírók jobban ki vannak téve a nyomásnak. Ha megtanulják, miként építsenek fel egy tényfeltáró riportot anélkül, hogy támadási felületet hagynának, fontos lépést tettek az erős, szabad sajtó felé.

„Jelenleg Romániában nem beszélhetünk jó tényfeltáró újságírásról, mert az újságírók vagy nem tudják, hogyan kell csinálni, vagy túl hanyagok, vagy mert a lapok, a rádiók és a televíziók nem engedhetik meg maguknak, hogy felmentsenek egy riportert mindennapi teendői alól és igazi, több időt és pénz igényelő oknyomozó riport írására használják” – mondta Ulmanu. Van azért néhány kivétel: az oknyomozó riportercsapat az Academia Catavencu című hetilapnál, vagy a Dana Deac vezette csapat a bukaresti Tele7ABC televíziónál.

„Azok az újságírók azonban, akik Romániában oknyomozó riportot írnak (vagy azt hiszik, hogy azt írnak), sokszor elfelejtik vagy egyáltalán nem is tudják, hogy az ügy minden oldalát be kell mutatniuk, az információkat ellenőrizniük kell, és nem szabad a személyes véleményüket a sztoriba fűzniük” – mondta Ulmanu. Ez az egyik gyenge pontja a romániai tényfeltáró újságírásnak, és ez az egyik oka annak, hogy az újságírókat könnyű beperelni.
Néhány szakmai szervezet elkezdett beszélni arról, hogy fontos lenne javítani a román tényfeltáró újságírás színvonalán. Az APPLE elnöke, Toma kijelentette, hogy az egyesület megpróbálja felszámolni a hozzá nem értést az újságírásban, ami „gyakran korlátot szab annak, hogy milyen információkhoz férnek hozzá végsősoron az újságírók”.

Fordította: Tumpek András

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• Küzdelem a bírókkal
• Ítéletek
• Erőegyesítés
• Képzés

Terror

Katona Éva:

Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én?

Politika

Svennik Hoyer:

Média a harmadik évezred küszöbén

Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid:

Újságírók és újságolvasók

Szente Péter:

Médiapolitikai vázlat

Közszolgálat

Alina Mungiu-Pippidi:

Államiból közszolgálatit

Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin:

A közszolgálati média helyzete

Bajomi-Lázár Péter:

BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője

Oktatás

Szíjártó Imre:

A média tantárgy a magyar közoktatásban

Új média

Kumin Ferenc:

Az online Baja

Térkép

Zöldi László:

A glokális sajtó

Marius Dragomir:

Jogi szájkosár a román sajtón

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

A kommunikáció mint az eltérő igények etikája

Jenei Ágnes:

Ellentmondások az olasz médiában: a törékeny rendszer