Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 tavasz – Választás rovat

Tóka Gábor – Marina Popescu

Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája? (8/8)

Függelék: adatállományok és változók

A tanulmányban felhasznált adatok a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének kutatásaiból származnak, és a TÁRKI adatbankjából szabadon hozzáférhetők minden más kutató számára is. A terepmunkát a Medián Kft. végezte. Ennek során a felnőtt lakosságból véletlen sétás mintavétellel kiválasztott, esetenként 1 200 válaszadót kérdeztek meg 1994 áprilisában (mintegy három héttel az 1994-es választások első fordulója előtt), 1998 márciusában és 1998 áprilisában, sztenderdizált kérdőívek segítségével. A két utóbbi adatállományt (amelyek mintegy hat, illetve három héttel az 1998-as választások első fordulója előtt keletkeztek) az itt közölt elemzésekben összevontuk. Mindkét évben a választások első és második fordulója között a lehető legtöbb, a választások előtt is megkérdezett személyt interjúvoltak meg újra a kérdezőbiztosok. Így összessen 719, illetve 1525 főt sikerült újra megkérdezni 1994 májusában és 1998 májusában, a választások első fordulója után. Elemzésünkben csak ezeknek a válaszadóknak az adatai szerepelnek, azoké nem, akikkel csak egyszer sikerült kapcsolatot létesíteni. Az adatokat mindkét évben úgy súlyoztuk, hogy az egyes, négy demográfiai szempont (nem, életkor, lakóhely, iskolai végzettség) szerint képzett csoportok mintán belüli aránya megfeleljen a KSH 1996-os mikrocenzusakor felvett adatoknak.

Változók

Televíziónézés: a közszolgálati televízió egyes csatornájának nézési gyakorisága egy hatfokú (1994-ben ötfokú) skálán mérve, amelynek minimuma 0 = soha, maximuma pedig 1 = minden nap.

Pártszimpátia a kampány kezdeti időszakában: a különbség a válaszadónak a választások előtt a vezető kormánypártra (1994-ben az MDF-re, 1998-ban az MSZP-re), illetve legfőbb vetélytárs ára (tehát 1994-ben az MSZP-re, 1998-ban pedig a Fidesz-MPP-re) egy hétfokú rokonszenv-skálán adott osztályzatai között. A pozitív értékek a vezető kormánypártnak a legfőbb kihívónál pozitívabb megítélésére utalnak, a negatív értékek pedig ennek ellenkezőjére.

A pártszimpátia változása a kampány során: a különbség a válaszadónak a kampány korai időszakában tanúsított pártszimpátiája (lásd fent) és ugyanennek a választások első fordulója után mért értéke között. A pozitív értékek azt jelzik, ha az eltelt idő során ez az érték kedvezőbb lett a hatalmon lévők szempontjából, míg a negatív értékek a számukra kedvezőtlen rokonszenv-változásról tanúskodnak.

A gazdasági helyzet értékelése a kampány kezdeti időszakában: a választások előtt az „Ön szerint az utóbbi 12 hónapban a gazdasági helyzet (1) sokkal rosszabb lett, (2) valamivel rosszabb lett, (3) nem változott, (4) valamit javult, (5) sokat javult?” kérdésre adott válaszokat mutatja.

A gazdasági helyzetértékelés változása a kampány során: különbség a választások előtt és az első forduló utáni (a fenti módon mért) gazdasági helyzetértékelések között, ahol a pozitív értékek a vélekedések kormánypárti szempontból kedvező irányú változását jelzik.

Választások utáni gazdasági helyzetértékelés interakciója a tévénézéssel: a két szóban forgó változó szorzata.

Vélemény: a válaszadó álláspontja egyes olyan kérdésekben, amelyek nagy szerepet játszottak az adott kampányban. A magas pozitív értékek mindkét évben – az ellenzékkel szemben – a kormánnyal való egyetértést jelzik. 1994-ben a „vélemény” változó azt jelzi, hogy a megkérdezett a választások előtti vizsgálatban mennyire tartotta fontosnak „a volt kommunisták eltávolítását a befolyásos pozíciókból” (a válaszadáshoz egy kilencfokú ellenzi-támogatja skálát használtak). Az 1998-ra vonatkozó elemzésben a „vélemény” változó értékei -10 és +10 között voltak, és a választások után elvégzett kutatásban két kérdésre, egy-egy 11 fokú skála segítségével kapott válaszokat összegezték. A két kérdés arra vonatkozott, hogy ingyenes vagy tandíj köteles legyen-e a felsőoktatás, illetve hogy alanyi jogon vagy csak a jövedelmi helyzetet figyelembe véve járjon-e a gyermekgondozási segély.

Állaspont és tévénézés interakciója: a két változó szorzata.

A választások valószínű győztese: a megkérdezettek választások előtti véleménye arról, hogy melyik párt nyeri a választásokat. Az 1994-es adatok elemzése során a válaszokat az alábbi módon kódoultuk: 1 = MDF, -1 = SZDSZ vagy Fidesz, 0 = minden más párt. Az 1998-es adatok elemzése során a kódolás a következő volt: 1 = FKgP, -1 = Fidesz-MPP, 0 = minden más párt.

Leadott szavazat: a megkérdezetteknek a választások első fordulója utáni közlése arról, hogy melyik pártlistára szavaztak. A szavazatok „hasznosságát” a mindenkori kormánypárti szempontból vizsgálva 1994-ben az alábbi kódolást alkalmaztuk: 1 = MDF-szavazó, 0 = MSZP-szavazó, 0.5 = mindenki más (beleértve a nem-szavazókat is). 1998-ban a kódok az alábbiak voltak: 1 = MSZP-szavazó, 0 = Fidesz-MPP-szavazó, 0.5 = mindenki más (beleértve a nem-szavazókat is).

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.