Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 tavasz – Politika rovat

Gyűlöletbeszéd a magyarországi sajtóban (1/5)

A magyarországi sajtóban és médiában független szervezetek és az ORTT elemzései szerint egyre gyakoribb a gyűlöletbeszéd. Az aggasztó jelenség felveti a kérdést: mit tehet a társadalom a kirekesztő nézetek visszaszorítása érdekében? 2002. január 15-én a Sajtószabadság Központ és a Független Médiaközpont nyilvános kerekasztal-beszélgetést rendezett, amelyen a vitát vezető Monori Áron médiaelemző a gyűlöletbeszéd térhódításának okairól faggatta a meghívott szakértőket. A beszélgetésben részt vett Bernáth Gábor, a Roma Sajtóközpont igazgatója, Gerő András történész és Szilágyi-Gál Mihály politológus. A vitához hozzászólt BajomiLázár Péter médiakutató, Szente Péter médiaszakértő, Pálffy Balázs újságíró és Zöldi László sajtókutató.

Monori Áron: Köszöntöm vendégeinket. Mai kerekasztalunk tárgya a gyűlöletbeszéd a hazai nyomtatott sajtóban és elektronikus médiában. A téma az utóbbi néhány évben egyre aktuálisabbá vált. 1999-ben Tordai Péter, a MAZSIHISZ akkor frissen megválasztott elnöke egy interjúban azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy a hazai zsidóság közérzete jó, és az antiszemitizmus Magyarországon elszigetelt jelenség. Tavaly ugyanő, szintén a Népszabadságnakmár úgy fogalmazott, hogy a hazai zsidóság közérzetét a szorongás jellemzi, és a politikai antiszemitizmus veszélyes jelenség Magyarországon. Általános cigányellenes attitűdök – ezt mindannyian jól tudjuk – a magyar társadalomban korábban is léteztek, ugyanakkor véleményem szerint ezek a nézetek egyre erőteljesebben jelentek meg a nyilvánosság egyes fórumain az utóbbi néhány évben. Elég, ha a zámolyi romák néven ismertté vált cigány családok sorsára gondolunk, illetve arra, hogy ezt hogyan mutatta be a magyarországi média. Molnár Péter az Élet és Irodalombanmegjelent tanulmányában egyenesen „szégyenletes nemzeti konszenzust képező cigányellenességként” írta le a többségi társadalom romákkal kapcsolatos hozzáállását. Nem vitatható, hogy a média felelőssége nagy ebben az ügyben. Magyarország a demokratikus normák elsajátításának még csak a kezdetén jár, és politikai kultúránk is az ennek megfelelő szinten van. Tehát a médiának kulcsszerepe van abban, hogy a társadalomban amúgy is meglévő intoleranciára és diszkriminációra való hajlamot erősíti-e közönségében, vagy csökkenteni próbálja az előítéletességet.

Kifejezetten antiszemita, illetve cigányellenes vagy egyéb rasszista és kirekesztő tartalmakkal az utóbbi években csak néhány marginális szélsőjobboldali újságban találkozhattunk, elsősorban a Magyar Fórumbanés a Magyar Demokratában. Aztán 1998-tól a „Vasárnapi Újság” című műsor is egyre radikálisabbá vált, és nagyon fontos, hogy a közszolgálati, egész pontosan a Kossuth Rádióbanhallható. Ezt a műsort egyébként az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) is elmarasztalta, a kisebbségek elleni gyűlöletkeltő tartalmak miatt. Egyébként a zámolyi romákról olyan, szintén közszolgálati műsor is igen előítéletesen tájékoztatott, mint például „A Hét”, amely a Magyar Televízióbanlátható, és a magát polgári napilapnak nevező Magyar Nemzetben is ugyanezt tapasztalhattuk. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy e két utóbbi orgánum kifejezetten gyűlöletkeltő, csak azért említem őket, mert valamilyen szinten szerepet vállalnak abban, hogy a gyűlöletbeszéd terjed a magyar sajtóban és médiában. Kifejezetten antiszemita és cigányellenes tartalmakat is közöl viszont a 2000őszén Budapesten sugározni kezdett regionális rádióadó, a Pannon Rádió. Ezt az ORTT is megállapította, és rövid időn belül kétszer is pénzbüntetést szabott ki rá. Itt tartunk most.Arra kérem vendégeinket, mondják el, hogyan értékelik a gyűlöletbeszéd terjedését.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.