![]() Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2002 tavasz – Kultúra rovat A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén (3/13)2. A rögzített szexualitás kezdetei A századfordulón jelentkező új művészeti irányzatnak, a szecessziónak köszönhetően az erotika a figyelem középpontjába került. A szecessziós festészet kedvelt témája volt a testiség és a gyönyör ábrázolása. Gustav Klimt, Egon Schiele, Oskar Kokoschka, Franz von Bayros, George Grosz és Otto Dix pornográfiába hajló, erotikus képei annak ellenére jelentős szemléletbeli váltást jelentettek, hogy a képzőművészeteknek évezredek óta kedvelt témájuk volt a meztelen emberi test ábrázolása. A nemi aktus, és főleg az örömforrásul szolgáló nemi aktus ábrázolása azonban az ókori művészet alkonya óta kívül esett az európai képzőművészet kánonján. A 19. század végén a női test az utcán is megjelenik: miután reklámértékét hamar fölismerik, a nagyvárosi hirdetőoszlopokat ellepik a plakátok, amelyeken fiatal szépségek képével próbálják a legkülönfélébb termékeket eladni. Ezeken a hirdetéseken ugyan általában nem láthatóak ruhátlan testek, de mégis ott bujkál bennük az erotika. A szecessziós budapesti építészet egyik jellegzetességének számítanak a bérházak homlokát díszítő domborművek. Ezek a reliefek ugyancsak előszeretettel mintáztak női figurákat és gyakran meglehetősen ledér öltözetű nőábrázolások kerültek a házfalakra.8 A századfordulós nagyváros módot adott a rögzített és állandó, vizuális és tárgyiasított szexualitás iránti igények kielégítésére is. Az ekkoriban felfedezett új technikák lehetővé tették a valóság pontos leképezését. A fénykép és a film a vizuális világ reprodukálhatóságának és sokszorosíthatóságának korábban nem ismert dimenzióival ajándékozta meg az embereket. Hamarosan sokan felismerték az újfajta vizuális kultúrában rejlő üzleti lehetőségeket. Mivel a szex mindig is üzlet volt, teljesen logikus következmény, hogy a két terület gyorsan egymásra talált.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Terror Választás Tóka Gábor – Marina Popescu: Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája? Történelem Ráczkevi Ágnes: Politika Monori Áron: Egy antiszemita lap és egykori szellemi előfutára Gyűlöletbeszéd a magyarországi sajtóban Újságírás Winfried Schulz: Mi kell a minőségi újságíráshoz? Kultúra Szigeti Péter: A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén Új média Dessewffy Tibor: Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon Kritika Polyák Gábor: Jog Gálik Mihály: Szente Péter: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| |||||||||||||||||||