Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 tavasz – Kultúra rovat

Szigeti Péter

A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén (4/13)

2.1. A modernitás kezdetén: a lefényképezett nemiség

Ilyen előzmények után nincs abban semmi meglepő, hogy a modem képalkotó eljárások, a fényképezés és a filmezés megszületésük pillanatától előszeretettel fordultak az erotikus- és pornográf témák felé.9

2000 fotográfia! Ez az igazi, amit ön keres!
2000 fénykép, aktspecialitások minden elképzelhető helyzetben!
3 koronáért küldjük katalógussal együtt. A „Kunstrevue”
kiadóhivatal.
 
Bp. IV., 17. Főpostafiók 237 szám. Bélyegeket is elfogadunk!
Nagy próbaküldemény 5 koronától 20 koronáig.

Értékes cím! A legújabb könyvek és képek!
Próbaküldemény 5 koronától 50 koronáig.
Árjegyzék zárt borítékban, 30 fillér bélyeg ellenében.
Megrendelhető a »Könyvbazár« által. Budapest, IV ID. Postafiók. Nb.
Mintának 1000 miniatűr és 12 eredeti képet küldünk 10 koronáért!10

Ilyen és ehhez hasonló hirdetések tömegével olvashatóak a 19. század utolsó harmadától például a Bécsben megjelenő Interesante Blatt című lapban, és számos egyéb, Budapesten is hozzáférhető nemzetközi és hazai sajtótermékben.

A fénykép népszerűsége részben abban rejlik, hogy pontosabban képes a valóság imitálására, mint a korábban használt technikák, a rajz és a festmény. A siker valódi titka mindezen túl az árban keresendő: a tömeges reprodukciós technikák segítségével a fotók nagy mennyiségben, szinte fillérekért állíthatók elő. „A [19.] század második felében már több pornográfia terjedt el a fényképezés révén. [...] Kiderült, hogy a pornográfiában nagy üzleti lehetőség rejtőzik. [...] A századfordulón és a század első két évtizedében már olyan nagy számú pornográf anyag gyűlt össze, hogy hatalmas önálló gyűjteményeket hoztak létre belőlük [...] Az Anschlussig működött Bécsben az Institut für Sexualforschung [Szexológiai Intézet]: ez sok kiadványt bocsátott közre erotikus gyűjteményeiből, amelyet a kor újságjaiból, könyveiből, fényképeiből válogattak össze” (Oláh 1986: 226-232).

Miklóssy János a budapesti prostitúció történetéről írott könyvében kifejti, hogy a pornográf képek a voyeur-funkcióik mellett elsősorban a nemzetközi leánykereskedelem itthon készült reklámjai. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy valaki azért vásárolt Bécsben vagy Berlinben magyar lányokról készített meztelen fotókat, hogy aztán a képről kiválasztott lányt több száz vagy ezer kilométer távolságból „megrendelje”. Sokkal inkább arról lehetett szó, hogy az élelmes vállalkozók fölismerték: nemcsak a valódi, de a virtuális szex is jó üzlet. A legális, illetve titkos prostitúcióban érdekelt, magamutogatásra hajlandó lányoknak kínáltak így újfajta pénzkereseti módot, nyilván olyan feltételekkel, hogy elsősorban maguk a vállalkozók keressenek a dolgon.11

A kép könnyebben befogadható műfaj az írott szövegnél, „használata” még a legegyszerűbben szövegezett ponyvánál is lényegesen kisebb erőfeszítést igényel fogyasztójától. Ugyanakkor a tömegtermeléssei előállított fényképek olcsósága a szegényebbek előtt is megnyitotta az utat az ábrázolt szexualitás világa felé, azaz tágította a pornográfia közönségét (Kuhn 1997: 18-19). Ekkoriban kezdődött meg a szex demokratizálódása, ami a 20. század elfojtással telt középső évtizedeit követően elvezethetett a szexualitásról folytatott (poszt)modern diskurzus kialakulásához és az ezredvég relatív szexuális szabadságához. „A pornó egyszerre fogyasztási cikk, ipar és társadalmi megjelenési forma” – vélekedik Anette Kuhn (1997: 16). Valójában azonban több ennél: kommunikációs tér és reprezentációs eszköz – előállítói és fogyasztói számára egyaránt.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.