![]() Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2002 tavasz – Kultúra rovat A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén (4/13)2.1. A modernitás kezdetén: a lefényképezett nemiség Ilyen előzmények után nincs abban semmi meglepő, hogy a modem képalkotó eljárások, a fényképezés és a filmezés megszületésük pillanatától előszeretettel fordultak az erotikus- és pornográf témák felé.9
Ilyen és ehhez hasonló hirdetések tömegével olvashatóak a 19. század utolsó harmadától például a Bécsben megjelenő Interesante Blatt című lapban, és számos egyéb, Budapesten is hozzáférhető nemzetközi és hazai sajtótermékben. A fénykép népszerűsége részben abban rejlik, hogy pontosabban képes a valóság imitálására, mint a korábban használt technikák, a rajz és a festmény. A siker valódi titka mindezen túl az árban keresendő: a tömeges reprodukciós technikák segítségével a fotók nagy mennyiségben, szinte fillérekért állíthatók elő. „A [19.] század második felében már több pornográfia terjedt el a fényképezés révén. [...] Kiderült, hogy a pornográfiában nagy üzleti lehetőség rejtőzik. [...] A századfordulón és a század első két évtizedében már olyan nagy számú pornográf anyag gyűlt össze, hogy hatalmas önálló gyűjteményeket hoztak létre belőlük [...] Az Anschlussig működött Bécsben az Institut für Sexualforschung [Szexológiai Intézet]: ez sok kiadványt bocsátott közre erotikus gyűjteményeiből, amelyet a kor újságjaiból, könyveiből, fényképeiből válogattak össze” (Oláh 1986: 226-232). Miklóssy János a budapesti prostitúció történetéről írott könyvében kifejti, hogy a pornográf képek a voyeur-funkcióik mellett elsősorban a nemzetközi leánykereskedelem itthon készült reklámjai. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy valaki azért vásárolt Bécsben vagy Berlinben magyar lányokról készített meztelen fotókat, hogy aztán a képről kiválasztott lányt több száz vagy ezer kilométer távolságból „megrendelje”. Sokkal inkább arról lehetett szó, hogy az élelmes vállalkozók fölismerték: nemcsak a valódi, de a virtuális szex is jó üzlet. A legális, illetve titkos prostitúcióban érdekelt, magamutogatásra hajlandó lányoknak kínáltak így újfajta pénzkereseti módot, nyilván olyan feltételekkel, hogy elsősorban maguk a vállalkozók keressenek a dolgon.11 A kép könnyebben befogadható műfaj az írott szövegnél, „használata” még a legegyszerűbben szövegezett ponyvánál is lényegesen kisebb erőfeszítést igényel fogyasztójától. Ugyanakkor a tömegtermeléssei előállított fényképek olcsósága a szegényebbek előtt is megnyitotta az utat az ábrázolt szexualitás világa felé, azaz tágította a pornográfia közönségét (Kuhn 1997: 18-19). Ekkoriban kezdődött meg a szex demokratizálódása, ami a 20. század elfojtással telt középső évtizedeit követően elvezethetett a szexualitásról folytatott (poszt)modern diskurzus kialakulásához és az ezredvég relatív szexuális szabadságához. „A pornó egyszerre fogyasztási cikk, ipar és társadalmi megjelenési forma” – vélekedik Anette Kuhn (1997: 16). Valójában azonban több ennél: kommunikációs tér és reprezentációs eszköz – előállítói és fogyasztói számára egyaránt.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Terror Választás Tóka Gábor – Marina Popescu: Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája? Történelem Ráczkevi Ágnes: Politika Monori Áron: Egy antiszemita lap és egykori szellemi előfutára Gyűlöletbeszéd a magyarországi sajtóban Újságírás Winfried Schulz: Mi kell a minőségi újságíráshoz? Kultúra Szigeti Péter: A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén Új média Dessewffy Tibor: Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon Kritika Polyák Gábor: Jog Gálik Mihály: Szente Péter: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| |||||||||||||||||||||