   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2002 tavasz – Kultúra rovat A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén (10/13)3.2. Egy professzionális szexgyár: a Saturn Film A többnyire töredékesen fennmaradt pornófilmek mellett erotikus kisjátékfilmek is maradtak ránk a 20. század első éveiből, ráadásul a pornófilmeknél sokkal jobb állapotban, gyakorlatilag teljesen épen. A pornóhoz hasonlóan ebben a műfajban is jeleskedtek a franciák: az egyik legnagyobb francia filmgyártó és -forgalmazó cég, a Pathé a 20. század első évtizedeiben több száz erotikus alkotást készített és terjesztett. Feltételezhető, hogy e filmek egy része hozzánk is eljutott. Ugyancsak valószínű, hogy a budapesti mozikban is forogtak a SaturnFilm nevű bécsi filmes cég tekercsei. Az 1906-ban az osztrák Johann Schwarze által alapított vállalat volt a Monarchia első filmgyártó cége. A SaturnFilm a Pathé igényes erotikus filmjeinek mintáját követve hasonló témájú szalagok készítésére és terjesztésére specializálódott. A Saturn-filmek néhány perc hosszúságúak voltak, egytől egyig kerek történeteket meséltek el. Narratívájuk egyszerű, de átgondolt: a képeken élvezhető cselekmény bontakozik ki, amelynek a szex fontos, de nem kizárólagos alkotóeleme. A korai pornókhoz hasonlóan ezekben a művekben is felbukkantak a műfajra jellemző, a mai napig használt sablonok: a kukkoló-, vetkőző-, fürdőző- és táncjelenetek. A filmben ábrázolt életszituációra általában már maga a cím felkészíti a nézőt: Beim Fotografer (Fényképésznél), Baden verboten (Fürödni tilos), Das eitle Stubenmädchen (A hiú szobalány), Das Sandbad (Homokfürdő), Lebenden Marmor (A megelevenedő márvány), Eine moderne Ehe (Egy modern házasság), Sklavenmarkt (Rabszolga piac), Der Hausarzt (A háziorvos), In der Garderobe (Az öltözőben), Eine aufregende Jagd (Izgalmas vadászat), Weibliche Assentierung (Női sorozás), Die Macht der Hypnose (A hipnózis hatalma). A meztelenség mellett megjelenik a komikum is: az események néha burleszkszerű zárójelenetbe torkollnak.23 A Saturn-filmek technikai kivitelezésükben és művészi megformáltságuk tekintetében megfeleltek a kor színvonalának. A képek a korabeli filmnyelvi norma által elfogadott kódokat használják, készítőik képzett szakemberek voltak. A SaturnFilm filmjeinek jelentős része egy bécsi ház tetőtéri műtermében készült, de több olyan mű is fennmaradt, amelyet a szabadban forgattak. A cég „védjegyének” tekinthető, hogy szinte az összes filmben felbukkan valahol a háttérben – tapétamintaként, falidíszként, műtárgyként – a vállalat jellegzetes, csillag alakú emblémája. A rendkívül tudatos márkaépítésre utal az, hogy ugyanez a logó jelent meg azokban a katalógusokban is, amelyekbena cég a mozisoknak kínálta kópiáit. Az üzlet – köszönhetően a jól átgondolt és ügyesen bonyolított marketingstratégiának – évekig remekül ment; rövid idő alatt egész Európában keresettek lettek a SaturnFilm-filmek, konkurenciát teremtve ezzel a mintaként követett Pathé-termékeknek. A pornófilmekkel ellentétben ezek az alkotások viszonylag szabadon foroghattak a nyilvánosságban: a tömegek által látogatott mozikon keresztül valóban széles rétegekhez juthattak el. Ennek ellenére bécsi konzervatív körök a vállalat alapításától fogva igyekeztek elérni a cég működési engedélyének visszavonását. A kísérletezés végül 1911-ben sikerrel járt: a cenzúra a SaturnFilm számos filmjének monarchiabeli forgalmazását betiltotta. A döntés olyan súlyos anyagi veszteségeket okozott a vállalatnak, hogy még abban az évben kénytelen voltak felfüggeszteni működését.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Terror Választás Tóka Gábor – Marina Popescu: Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája? Történelem Ráczkevi Ágnes: Politika Monori Áron: Egy antiszemita lap és egykori szellemi előfutára Gyűlöletbeszéd a magyarországi sajtóban Újságírás Winfried Schulz: Mi kell a minőségi újságíráshoz? Kultúra Szigeti Péter: A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén Új média Dessewffy Tibor: Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon Kritika Polyák Gábor: Jog Gálik Mihály: Szente Péter: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
