Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 tavasz – Kultúra rovat

Szigeti Péter

A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén (12/13)

5. Összefoglalás: szex és szabadság viszonya

A 19. század végén modern metropolisszá növő Budapest a gazdasági konjunktúrának köszönhetően százezrek számára volt képes munkalehetőséget biztosítani. A városba áramló tömegek kiszolgálására megjelentek a szabadidő eltöltésének új formái: a Vurstli, a kabaré és a mozi. Ezek mellett több, már korábban is létező intézmény szerepe is nagymértékben megnövekedett: a kávéházak, az éjszakai mulatók és a bordélyházak működése a piacon jelentkező növekvő kereslet hatására fokozatosan iparszerűvé vált. A szórakoztatásban és a vele szoros szimbiózisban álló szexiparban tömegek váltak érdekeltté mind a kínálati/ alkalmazotti, mind pedig a keresleti/ fogyasztói oldalon.

A szexualitás körüli intézményrendszer fejlődésének részeként a szex a korábbinál erőteljesebben jelent meg a nyilvánosságban. Ehhez hozzájárult az is, hogy mind a tradicionális (irodalom, képzőművészet), mind pedig az ekkoriban születő médiumok (fénykép, film) kiemelt figyelemmel fordultak a testiség felé. Az érdeklődés növekedésében fontos szerepet játszanak a fin-de-siécle korának jelentős társadalmi és szellemi mozgalmai: az urbanizálódás ellen tiltakozó naturalizmus és testkultúra, a nők egyenjogúsításáért küzdő feminizmus és a szexuális elfojtás fogalmát kidolgozó pszichoanalízis megjelenése. Ezek az irányzatok a szexualitás kérdéseit az emberi szabadság általánosabb problémakörének részeként kívánták vizsgálni, és nyilvános diskurzus kialakítására törekedtek.

Erre lehetőséget biztosítottak a korabeli sajtótermékek, továbbá a városi térnek a public domainhez tartozó nyilvános és félnyilvános szférái: a kávéházak, a szórakozóhelyek, a színházak, a mozik, a fürdők, a parkok, az utca és nem utolsó sorban a nyilvánosházak. Ezeken a helyszíneken a korabeli közönség folyamatosan szembesült a szexualitás különböző formáinak látványával. A korábban tabuként kezelt, csak a rejtett, második nyilvánosságban felbukkanó témák előtérbe kerülése túlmutatott önmagán, és jelentősen hozzájárult a közbeszéd általános szabadságfokának fejlődéséhez, a társadalmi nyilvánosság kiterjedéséhez.

A szexualitásról való beszéd szabadsága azért fontos, mert a nyilvános beszéd formáinak terjesztésével lehetőséget teremt más tabuként kezelt, de a közvéleményt foglalkoztató témák megbeszélésére is. A szexualitásról folytatott szabad beszéd lehetősége az egyik mérőfoka annak, hogy a hatalom képes-e önreflexióra. Egy olyan társadalomban, ahol nem démonizálják a szexualitást, ahol nem bélyegzik meg a szexiparban dolgozókat, arra is kisebb az esély, hogy a közösség egyéb, marginális helyzetű vagy alternatív életformát folytató tagjaira ilyesfajta sors várjon.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.