   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2002 tavasz – Új média rovat Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon (7/8)Konklúzió A piac és az állam közötti szereposztásról, csakúgy mint az állami szerepvállalás formájáról és mértékéről világszerte parázs vita folyik. Hadd mutassak rá egy olyan ideológiai sajátosságra, amely a közép-kelet-európai országokat ismételten különös helyzetbe hozza. Az államszocializmus bukása óta a legtöbbet hangoztatott szlogen a privatizáció, mert ettől várható, hogy a nemzetgazdaságban csökken az állami szerepvállalás. Magyarország például annyira sikeres volt ennek a liberalizációs programnak a megvalósításában, hogy egyes szakértői vélemények szerint jelenleg a magántulajdon részesedése a termelési szektorban magasabb, mint Franciaországban vagy Németországban. Ahelyett, hogy hosszadalmas fogalmi fejtegetésbe kezdenénk, vegyük szemügyre a 2. táblázatot. Ez jól mutatja azokat a jelentős változásokat, amelyek az elmúlt tíz évben következtek be a magyarországi tulajdonviszonyokban. 2. táblázat
Világos, hogy ezeknek a változásoknak a dinamikája anti-keynesiánus: csökken az állami és az egyéb köztulajdon, míg gyorsan növekszik a magánszektor. Ilyen szellemi környezetben az állami kezdeményezés, például egy Nemzeti Információs Stratégia bevezetése sokkal több ellenállásba ütközik, mint az olyan országokban, amelyek nem hordozzák a kommunista múlt béklyóját. Megkockáztatom a kijelentést: a magyar pesszimizmus megváltozása – amire az információs társadalom adott lehetőséget – azon múlik, hogy ezeket az előnyöket milyen mértékben lehet a társadalom nagy tömegei számára közvetíteni. Ha ez nem sikerül, az új info-elit nem lesz legitimebb, mint amilyen a szocialista volt egykoron, nem is beszélve arról, hogy az az ország sem lesz boldogabb, amelyikben élni fog. Ilyen mértékű történelmi változások közepette már csak egyetlen bizonyosság maradt: az, hogy semmiben sem lehetünk biztosak. Emiatt bármiféle jóslat, vonatkozzon bár a közeljövőre, kockázatosabb, mint valaha. Az információs társadalmak hektikus, frenetikus és kiszámíthatatlan logikája (amelyet Castells „turbulenciáknak” nevez) megváltoztathatja a magyar pesszimizmust. Végül is mindig elszórakoztathatjuk magunkat a Tuvalu-szigetek híres történetével. A szigetek véletlenül a „TV” domain-nevet kapták meg, amit azon nyomban bérbe adtak évi 50 millió dollárért, amely egyszerű tranzakcióval szempillantás alatt sikerült megduplázniuk a szigetlakók GDP-jét. Ha az információs társadalom képes ilyesfajta „nagy ugrásra” Magyarországon, az bizony kemény támadás lesz az évszázados nemzeti pesszimizmus ellen.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Terror Választás Tóka Gábor – Marina Popescu: Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája? Történelem Ráczkevi Ágnes: Politika Monori Áron: Egy antiszemita lap és egykori szellemi előfutára Gyűlöletbeszéd a magyarországi sajtóban Újságírás Winfried Schulz: Mi kell a minőségi újságíráshoz? Kultúra Szigeti Péter: A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén Új média Dessewffy Tibor: Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon Kritika Polyák Gábor: Jog Gálik Mihály: Szente Péter: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
