   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2002 tavasz – Jog rovat A leggyengébb láncszem (1/5)HOZZÁSZÓLÁS SZENTE PÉTER „MÉDIAPOLITIKAI” VÁZLAT CÍMŰ TANULMÁNYÁHOZ A közszolgálati rádiózás és televíziózás mintaintézményének számító BBC 2000-ben elindította a „Leggyengébb láncszem” című vetélkedő show-műsorát, amely néhány hónap leforgása alatt átütő sikert aratott: az eredetileg a BBC2-n délután menő műsorszám őszre már a BBC1-ra került át a főműsoridőre, s nézettségben az elsők között szerepel. A „Leggyengébb láncszem” magyar változatával kisvártatva, 2001nyár végétől a hazai nézők is megismerkedhettek a TV2 országos kereskedelmi csatornán. Akárhogy is vesszük, az az egyébként önmagában rutin jellegű döntés, hogy egy új műsorszezon beindulását új műsorszámok megjelenése is fémjelzi, most bizonyos értelemben korszakosnak bizonyult: a magára oly sokat adó BBC is csatlakozott a főáramlathoz, s a kereskedelmi televíziózás világához igazítva normáit messze kitolta az általa még vállalhatónak tartott ízlés határt. A világszerte nagy tekintélynek örvendő BBC, úgy tűnik, többé már nem tekinti tabunak egy olyan műsorszám készítését és sugárzást, amelyben a civil szereplők saját emberi méltóságuk feladásával, áruba bocsátásával fizetnek a híressé válásért, s küzdenek meg az egyébként a vetélkedők világában meglehetősen szerénynek számító nyereményért. Mintha csak Andy Warhol híres megállapításának illusztrációját látnánk: a negyed órányi, a televízió teremtette talmi hírnévnek a szereplők képtelenek ellenállni. A show-műsor magyar változata is jókora szakmai visszhangot váltott ki, de még ha a közszolgálatinak nevezett televízióban menne is, akkor sem jelentene semmiféle határkövet a magyar közszolgálati televíziózásban. Annál is kevésbé, mert a szó szoros értelmében véve ilyen valójában nem is létezik. Én is azok közé tartozom, akik ezt nem csupán sajnálatos ténynek tartják, hanem ezen túlmenően a magyar társadalom demokratikus intézményrendszeréhez szervesen hozzátartozónak vélik a funkcionálisan működő közmédiát, s ez késztet hozzászólásra.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Terror Választás Tóka Gábor – Marina Popescu: Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája? Történelem Ráczkevi Ágnes: Politika Monori Áron: Egy antiszemita lap és egykori szellemi előfutára Gyűlöletbeszéd a magyarországi sajtóban Újságírás Winfried Schulz: Mi kell a minőségi újságíráshoz? Kultúra Szigeti Péter: A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén Új média Dessewffy Tibor: Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon Kritika Polyák Gábor: Jog Gálik Mihály: Szente Péter: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
