Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 nyár – Választás rovat

Hargitai Lilla

Érez vagy gondolkodik a magyar választópolgár? (2/16)

2. A racionális és az érzelmekre ható kampányok kutatásának története

Nemzedékek nőttek fel A kísérleti társadalom lélektan főárama című, 1981-ben kiadott könyvön. A Főáramban jelent meg magyarul George W. Hartmann: „Terepkísérlet, melynek célja az »érzelmekre ható« és az »értelemre ható« politikai röplapok hatékonyságának megállapítása a választási küzdelemben” címet viselő kutatási összefoglalója. Ugyan módszertanilag sok kritika érheti Hartmann vizsgálatát, a szerző számos megállapítása ma is érvényes.

Hartmann kérdése elsősorban arra irányult, hogy

„akkor hatásosabb-e egy bizonyos pártra, politikára, témára vagy egy egyénre való szavazásra irányuló kérés, felhívás vagy parancs, ha az a dolog logikus bemutatását követi, illetve ahhoz társul, vagy akkor nagyobb-e a hatás, ha a szavazó nem elemzett, de a meglevő érzéseire való hivatkozást követően hangzik el, vagy azzal együtt jelenik meg?” (Hartmann 1981).

Az érzelmek tekintetében Hartmann az alábbi emocionális elemeket emeli ki: izgalom, harag, határozatlan lelkesedés, heves félelem és a remény érzése. Ezekkel állítja szembe a konkrét célok elfogulatlan, tárgyilagos, visszafogott előadását (a racionális kampányt). A kutatásban tesztelt érzelmes, bensőséges hangulatú, illetve IQ-teszthez hasonló racionális röpiratokat Hartmann „levél” formájában juttatta el a kiválasztott választókörzet háztartásaiba. A levelek az amerikai Szocialista Pártot voltak hivatottak támogatni. Hatásukat, s így a vizsgálat eredményét is legfőképpen a Szocialista Pártra adott szavazatok megnövekedésével igazolja – azokban a körzetekben ugyanis, ahol az emocionális hangvételű levélröpiratot kapták, még az átlagosnál is magasabb volt a Szocialista Pártra szavazók száma. Hartmann 1936-ban írt tanulmányában nem vette figyelembe a többi párt kampány-tevékenységének a választópolgárokra gyakorolt hatását, és kísérlete etikai megfontolásból is megkérdőjelezhető. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a felmérés eredményei alátámasztják azt a hipotézisét, hogy „az emocionális ráhatást nagyobb erővel fogadják” az emberek.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.