Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 nyár – Választás rovat

Hargitai Lilla

Érez vagy gondolkodik a magyar választópolgár? (6/16)

6. A 2002-es választási kampányról általában

Nem rossz a közhangulat, nincs szó kormányváltási akaratról, gondolhatták az 1998-2002 között kormányzó pártok is 2002-ben. Nem vették figyelembe, hogy ez megváltozhat, például az ellenfél kampányának, valamint saját kampányuk kommunikációs hézagjaik hatására. Szemben azonban az 1998-as választásokat elveszítő volt kormánypártokkal, a Fidesz-MPP politikai marketing-stratégiájában jelen volt az ellenfél minden kampány-taktikai lépésének figyelése és az arra való azonnali reakció.

2002-ben összességében izgalmas, a magyarországi választási kultúrában szokatlan módon arrogáns, agresszív, intenzív kampány volt. Miért tűnt a választási kampány izgalmasnak? Számos okot sorolhatunk. Izgalmas volt, hogy

1. sikerül-e a kísérlet: a választói tudatban három hónap alatt felépíteni egy pártot (Centrum Párt);

2. az egymástól eltérő nyelven kommunikáló kormányváltó erők sikere menynyiben támogatja meg egymást, az esetleges sikerek mennyiben adódnak össze;

3. a „szókimondó” SZDSZ határozottsága, keménysége és nyersessége mennyire tudja megszólítani az egyébként hagyományosan városi értelmiségi szavazótáborát, még izgalmasabb, hogy mennyiben éri el az e körön kívülieket;

4. milyen mértékben mozgósítható a MIÉP szavazótábora, az idei kampányban még markáns abban és nyíltabban megjelenített politikai ideológiák hány szavazóban lelnek visszhangra;

5. a Fidesz-MPP eredményeket bemutató kampánya az első forduló előtt mennyire mozgósítja a jobboldali szavazókat;

6. a Fidesz-MPP a két forduló közötti politikai stílusjhangnemváltás segítségé vel milyen eredményeket ér el;

7. a Munkáspárt kezdeti, provokatív óriásplakátját („Mikor volt jobb fiatalnak lenni?”), amelyet a Kádár-központú dokumentum-fotó és a politikai kampányfilm válaszolt meg („Kádár idején jobb volt”), mennyiben egészítik ki racionális érvek, avagy a nosztalgikus-érzelgős megközelítés elegendő lesz-e a szavazók mozgósításához;

8. az 1998-as kampányfilmek semmitmondó hangnemének folytatása önmagában elegendő lesz-e a kisgazda szavazók figyelmének felkeltésére;

9. az MSZP lelassított, a szavazás napját illusztráló politikai hirdetései, amelyekben a narrátor az MSZP programpontjait sorolja fel, mennyiben biztosítják majd a szavazók azonosulását a párttal és annak ígéreteivel;

10. mely pártoknak sikerül egy rövid távú taktikai kampánnyal a választás napján sikeresen szerepelniük, s melyek alapozhattak mintegy „márkaként” jól megválasztott stratégiai kommunikációjuk már korábban lefektetett alapjaira.

Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a Fidesz-MDF szövetség hirdetett a legtöbbet a választási kampány során az országos televíziócsatornákon, ám az MSZP nem sokkal maradt le mögötte a hirdetések számát tekintve.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.