Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 nyár – Választás rovat

Hargitai Lilla

Érez vagy gondolkodik a magyar választópolgár? (15/16)

8. Következtetések

Érzelmi alapúnak leginkább a MIÉP (illetve 1998-ban a Maczó Ágnes nevével fémjelzett Új Szövetség és az MDF hirdetése) volt mondható. Érzelmi alapú volt 2002-ben a Fidesz-MPP két forduló közötti megjelenése is. Mindezidáig a legmarkánsabban a MIÉP jelenítette meg képileg az általa képviselt értékeket. Elemzésem legfontosabb tanulsága az, hogy a nagy (gyűjtőpártnak is nevezett) pártok politikai hirdetéseikben 1998-ban egyáltalán nem éltek az érzelmekre ható kampány eszközeivel (2002-ben is csak a Fidesz-MPP-MDF szövetség.)

Az MSZP és az SZDSZ az elért eredmények felsorolásán keresztül jövőbeli ígéreteket tett. Az 1998-as kampányfilmjében az MSZP kifejezetten általánosít, ígérget, szinte „kiskorúnak” tekinti a választópolgárokat. E relatíve hosszas fejtegetés nem ragad meg az emberek fejében.

Úgy tűnik tehát, hogy míg a magyar lakosság a médiakutatók szerint a „szappanoperák bűvöletében” él, a politikai kampányokat előkészítő szakemberek kevéssé aknázzák ki az érzelmekre ható kampány taktikai lehetőségeit. A politikai hirdetések készítői közül a legtöbben az emberek eszére, józan megfontolására próbálnak hatni. Ennek egyik okát abban látom, hogy a tisztán racionális alapú kampányról (tévesen) úgy vélik, nem lehet vele nagyot hibázni. Az MSZP és az SZDSZ 1998-as kampányának sikertelensége is ezt látszik alátámasztani. Ugyanakkor a racionális alapú reklám a „komoly párt komoly elképzelésekkel” látszatát is igyekszik kommunikálni az embereknek, ám kérdéses, ez a taktika mennyiben hatékony a választás kimenetele szempontjábó1. E taktika egyébként tükrözi azt a paternalista szemléletet is, amely szerint „mi, politikusok majd megmondjuk a tudatlan népnek, melyik a helyes irány”.

Amit kimondunk, még nem feltétlenül értik meg, amit megértettek, még nem jelenti azt, hogy felhasználtak – tanítják a public relations9 szakos hallgatóknak. Az információ átadásának számos módja van; az egyik az érzelmeinket, lelkünket megérintő, tudatosan tervezett kommunikáció. A következő választásokon győzelemre törő pártoknak szem előtt kell tartaniuk 1998 és 2002 tanulságait. Aki győzni akar, szükségszerű, hogy az emberek érzelmeit is megszólítsa, de a legfontosabb, hogy stratégiát kell felépítenie a hosszú távú tervek megvalósításához. A Fidesz-MPP stratégiai kommunikációt folytatott, amelynek egyes elemei változóban vannak a választások óta, ám az alapjai meghatározottak. A 2002-es választások második fordulójában a Fidesz elmozdult az érzelmekre ható kommunikáció alkalmazásának irányába, ami összességében sikert hozott. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek (sőt, az MDF-nek is) saját arculatot kell kialakítania, határozott üzeneteket, fogalomrendszert kell megfogalmaznia és egységes kommunikációt kell felépítenie, mindenkor figyelemmel kísérve a rivális pártok lépéseit.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.