Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 nyár – Választás rovat

Zöldi László

Két vas a tűzben (1/7)

A GLOKÁLIS SAJTÓ A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN

 

 

„Ha túl közel megy az író [a hatalomhoz], megég, ha túl távol tartja magát, befagy.”

 Betha Bulcsu1

Hogyan viszonyultak a különböző politikai pártokhoz a megyei napilapok a 2002-es választási kampány kiélezett időszakában, és hogyan igyekeztek megfelelni olvasóik elvárásainak? Menynyit költöttek a pártok a vidéki sajtóban közzétett politikai hirdetéseikre? Az alábbi írás ezekre a kérdésekre keres választ.

Kulcsfogalmak

Mielőtt részleteznők, hogy a 2002. évi országgyűlési választások kampányában milyen szerepet játszottak a vidéki napilapok, érdemes tisztázni négy fogalmat.

Glokális sajtó: azoknak a napilapoknak a laza hálózata, amelyekben egyszerre vannak jelen a globális és a lokális szempontok. Glokálisnak nevezhető tehát Magyarországon az olyan napilap, amely a rendszerváltás táján külföldi sajtóbefektetők tulajdonába került és manapság megyeszékhelyen jelenik meg. Tizennyolc van belőle, az elemzésben azért említek mégis húszat, mert akad két glokális jellegű városi napilap: a Dunaújvárosi Hírlap és a szegedi Délmagyarország.2

Még ennél is több napilap lát napvilágot a vidéki Magyarországon: a komáromi Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, a miskolci Déli Hírlap és a békéscsabai Békés Megyei Napló. Csakhogy ezek az újságok nem külföldi tulajdonban vannak, következésképpen nem tartoznak a vizsgálódás körébe.3 Az alábbi újságok kerülnek tehát górcső alá: a Zalai Hírlap (Zalaegerszeg), a Vas Népe (Szombathely), a Napló (Veszprém), a Fejér Megyei Hírlap (Székesfehérvár) és a Dunaújvárosi Hírlap (Dunaújváros) – tulajdonosuk az esseni WAZ, magyarországi hálózatának neve: Pannon Lapok Társasága (PLT). A Kisalföld (Győr), a Délvilág (Szeged) és a Délmagyarország (Szeged) – tulajdonosuk a londoni Northcliff NG, magyarországi hálózatának neve: Lapcom Kft. A 24 Óra (Tatabánya), a Tolnai Népújság (Szekszárd), a Somogyi Hírlap (Kaposvár), az Új Dunántúli Napló (Pécs), a Petőfi Népe (Kecskemét), az Új Néplap (Szolnok), a Nógrád Megyei Hírlap (Salgótarján), a Heves Megyei Hírlap (Eger) és a Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba) – tulajdonosuk a hamburgi Springer, magyarországi hálózatának neve: Axel Springer-Magyarország Kft (ASM).4 Az Észak-Magyarország (Miskolc), a Kelet-Magyarország (Nyíregyháza) és a Hajdú-Bihari Napló (Debrecen) – tulajdonosuk a bregenzi-passaui Funk Verlag, magyarországi hálózatának neve: Inform Kft.

Választási kampány 2002-ben: az országgyűlési választások első fordulója (április 7.) előtt 72 nappal kezdődött. A kampány eredetileg hadászati kifejezés. Azt jelenti, hogy a szembenálló erők felkészülnek a végső összecsapásra. Politikai értelemben pedig azt, hogy a sorsdöntő szavazás előtt a pártok eljuttatják üzeneteiket a választópolgárokhoz. Ennek egyik csatornája a nyomtatott sajtó.

Az egyenlő távolságtartás elve: a szerkesztőség nem részesíti előnyben az egyik vagy a másik pártot. Mindegyiktől igyekszik egyenlő távolságot tartani, hogy megtarthassa a politikusoktól való függetlenségét. Egyszersmind azonban mindegyikhez igyekszik egyaránt közel maradni, hogy munkatársai információkat szerezhessenek a politikusoktól. Ezt a dialektikát kellene naponként újra és újra kiharcolni. Az 1970-es és 1980-as évek talán leghatásosabb közírója, Bertha Bulcsu az angolszász sajtóból átörökített hagyományra utal mottóként kiemelt mondatában.

Az automatikus válaszadás joga: ha a többség elfogadtat egy döntést (a parlamentben vagy a helyi önkormányzatban), akkor nemcsak a többségi vélemény képviselője mondhatja el érveit, hanem a kisebbségbe szorult nézetek képviselői is kifejthetik felfogásukat az országos vagy helyi nyilvánosság előtt. A szintén angolszász sajtóhagyományból átörökített alapelv tehát azt a római korból való jogszokást jelenti, hogy hallgattassék meg a másik fél is.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.