Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 nyár – Közszolgálat rovat

Bajomi-Lázár Péter

Közszolgálati televíziózás Közép- Kelet- Európában (2/8)

2. Az állami televíziók átalakulása

Az itt vizsgált négy ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia – médiájának története több ponton is eltér egymástól. Az egykori állampártok médiapolitikája (vagy ahogyan akkoriban nevezték: tájékoztatáspolitikája) különböző intenzitású politikai beavatkozást jelentett. Volt olyan ország, amely a sztálinista mintát követte, és a médiát teljes mértékben a politikai elit alá rendelte (Románia), míg máshol az újságírók viszonylagos autonómiát élvezhettek (Magyarország). Csehszlovákia2 a román, míg Lengyelország a magyar modellhez állt közelebb (Gross 1995: 200-203; Prevratil1995: 154-159; Bajomi-Lázár 2001: 31-42; Radziszewski 2001: 140-142).

E történeti különbségek ellenére mind a négy országnak nagyjából azonos feladatokkal kellett szembenéznie állami televíziójának reformja során. Mind a négy kilépett az egykori kelet-európai műsorszolgáltató szövetségből, az OIRT-ből,3 és csatlakozott a nyugat-európai közszolgálati szövetséghez, az EBU-hoz4 (Splichal 1994: 46). A közszolgálati televízió modernizálása legalább négy különböző feladatot foglalt magában:

(1) Műsorpolitika: A médiapolitikusoknak olyan műsorpolitikáról kellett gondoskodniuk, amely a kialakuló duális (közszolgálati és kereskedelmi) médiapiacon versenyképes, és megfelel az emberek változó igényeinek. Az 1. fejezetben említett okokból azonban nem született konszenzus arról, hogy e műsorpolitikának pontosan milyennek kell lennie.

(2) Finanszírozás: A médiapolitikusoknak szilárd pénzügyi alapokra kellett helyezniük az állami televíziót. Ugyanakkor szembe kellett nézniük azzal az általános gazdasági válsággal is, amely különösen az átmenet éveiben, de kisebb-nagyobb mértékben az 1990-es évek végéig sújtotta a régiót. A köztévé finanszírozását tovább nehezítette az előfizetők alacsony száma és a hirdetési piac szűkössége.

(3) Professzionalizálódás: A médiapolitikusoknak elő kellett segíteniük a közönség elvárásainak megfelelő szakmai normák elterjedését. E feladat teljesítését nehezítette, hogy – különösen az évtized első felében – a régió országaiban dúló kisebb-nagyobb médiaháborúk felszínre hozták az újságíró-társadalom politikai megosztottságát. Az újságírók zöme munkája során a szakma szempontjait rendre politikai szempontoknak rendelte alá, vagyis ahelyett, hogy objektivitásra törekedett volna, elkötelezte magát valamely politikai erő mellett.

(4) Politikai függetlenség: A médiapolitikusoknak fel kellett szabadítaniuk az állami televíziót a rá nehezedő politikai nyomás alól. A médiáról alkotott autoritárius elképzelések túlélték a politikai rendszerváltást. Sokáig nem volt egyértelmű – és több országban sokak számára ma sem világos –, hogy hol húzódik a határ a legitim politikai kommunikáció és az illegitim politikai nyomásgyakorlás között. A régióban számos politikus úgy vélekedett: a demokratikus választásokon nyert mandátuma felhatalmazza a média ellenőrzésére is. Sokan úgy gondolták: az újságíró feladata az, hogy támogassa a kormányt az ország demokratizálásában, ahelyett, hogy bírálná tevékenységét.

Írásomban áttekintem az állami tévék közelmúltját és jelenét az említett négy közép-kelet-európai országban.5 Elsősorban azt vizsgálom, milyen kapcsolatban állt egymással a műsorpolitika, a finanszírozás, a professzionizálódás és a politikai függetlenség, és hogyan sodorták az e területeken felmerülő nehézségek a közszolgálati médiát több országban is egyfajta ördögi körbe.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.