Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 nyár – Közszolgálat rovat

Bajomi-Lázár Péter

Közszolgálati televíziózás Közép- Kelet- Európában (7/8)

3. Következtetések

Az állami televíziók reformja Közép-Kelet-Európa országaiban ma sem fejeződött be. Slavko Splichal szlovén médiakutató 1994-ben kiadott, a régió országait összehasonlító könyvében így fogalmazott:

„Bár a műsorszolgáltatásban a közszolgálatiság modelljét tekintik mintának, a gyakorlatban a közmédiumok sem nem-kereskedelmiek, sem függetlenek” (Splichal1994: 48).

A helyzet azóta sem változott sokat. Ma is kérdéses, hogy a köztévék elegendő pénzből gazdálkodhatnak-e, és hogy műsorpolitikájuk versenyképes-e. Vitatott újságíróik szakmai teljesítménye, és nem ritka az sem, hogy politikusok nyomást próbáljanak gyakorolni rájuk.

A köztévé reformjának itt tanulmányozott négy kérdése összefügg egymással. A deregulációval és a kereskedelmi csatornák megjelenésével a közszolgálati televízió – versenyképes műsorpolitika híján – elvesztette nézőinek nagy részét. A közönség elvándorlása és a kereskedelmi csatornáknak a hirdetési piacra való belépése megrengette a köztévé pénzügyi alapjait. A finanszírozás alternatív módjai például az a BBC által is alkalmazott módszer, hogy kizárólag előfizetési díjakból, kereskedelmi hirdetések nélkül fedezik a költségeket – nem működnek Közép-Kelet-Európában, ahol a nézők száma alacsony, az előfizetési díj fizetését szabotálók aránya viszont magas. A pénzügyi nehézségek – tetézve az újságírók vitatható szakmai teljesítményével és politikai megosztottságával – megkönnyítik azoknak a politikusoknak a dolgát, akik nyomást próbálnak gyakorolni a köztévékre. Ugyanakkor a közönség jó része elvárja, hogy a közszolgálati televízió objektíven tájékoztasson és a vélemények belső sokszínűségét nyújtsa. A politikai függés megakadályozza a köztévéket abban, hogy az anyagi biztonság megteremtéséhez elegendő számú nézőt ültessenek a képernyő elé. A közszolgálati televíziók így könnyen egyfajta ördögi körben találják magukat.

A régió egészére jellemző általános nehézségek és trendek mellett azonban nagy különbségeket is találunk. Közép-Kelet-Európa közszolgálati televízióinak pénzügyi helyzete, közönségrészesedése, szakmai teljesítménye és politikai függetlenségének mértéke országról országra változik. A legkritikusabb helyzetben a Magyar Televízió van, amelyet egyszerre jellemez folyamatos pénzügyi válság, szokatlanul alacsony nézettség, gyenge szakmai teljesítmény és nagyfokú politikai kiszolgáltatottság. A legkedvezőbb helyzetben pedig a Lengyel Televízió van, amely előkelő pozícióban van mind a hirdetési, mind a közönségpiacon, nyereséges – ám e televízió esetében is vitatott, hogy a kormánnyal szemben elég kritikus-e.

A Lengyel Televízió - és kisebb mértékben a Román Televízió - példája ugyanakkor azt is tanúsítja, hogy a köztévék alulfinanszírozottsága legyőzhető, és ez talán hosszabb távon megteremtheti politikai függetlenségüket is. Azt jelzi, hogy a közép-kelet-európai köztévék képesek lehetnek arra, hogy válaszoljanak a duális médiarendszerben megfogalmazódó új követelményekre, és megtalálják a maguk szakmai identitását.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.