Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 nyár – Új média rovat

Benda Klára

Minerva komputerbe költözik (7/11)

6.1. Szinkron tanulókörnyezetek

Az online módszertani megoldások szempontjából a tökéletes szinkronicitást biztosító környezetek (többnyire videókonferencia-rendszerek) a legkevésbé érdekesek, hiszen kis módosításokkal, de a hagyományos, előadáson, illetve szemináriumi irányított beszélgetésen alapuló oktatásmódszertant ültetik át a hálózat közegébe. Érdekes próbálkozás a szöveges formátumú MUD-ok és MOO-k beemelése az oktatásba, de itt inkább eseti jelenségről van szó.

6.2. Kurzusmenedzselő rendszerek (Course Management System)

Ezek a rendszerek – mint például a piacvezető WebCT, vagy a szintén jelentős Blackboard – kifejezetten az egyetemi szférát hivatottak kiszolgálni, de nem csak a vegyes (online/ offline) rendszerben képesek működni: kizárólag online távoktatási kurzusok megvalósítására is lehetőség nyílik. Fő erényük, hogy változatos kommunikációs felületeket kínálnak (chat, fórum, üzenőrendszer), és lehetővé teszik a diákok tanulásban való előrehaladásának az ellenőrzését (feladatok, feltételes előrehaladás a tanmenetben, statisztikák a diákok online tevékenységéről). A tananyagot rendszerbe szervezett honlapok jelentik.

A rendszerek saját – az egyetemek hagyományos oktatási gyakorlatából merítő – működési logikájuk foglyai. Gyakorlatilag az online megoldásokat – levelezés, chat, fórum, honlapok, s az innen letölthető dokumentumok, multimédiás elemek – szervezik a tanulócsoport köré, a hagyományos oktatási igények logikájából kiindulva, megtartva például az oktatási szerepekhez hagyományosan rendelt cselekvéseket, illetve jogosultságokat. A rendszerben tananyagként html-lapokat lehet elhelyezni (a dinamikusan generált oldalakat – ha befogadják – értelemszerűen ilyenként értelmezik); a tananyagok előállításához egyszerű eszközöket (például online és offline honlapszerkesztőt), a tananyagstruktúra kialakításához különböző orientáló felületeket kínálnak. A rendszer információs felületei többnyire27 implikálják a tananyagszöveg lineáris felépítését (egyenrangú szövegegységek egymásutániságát). A beépített működés keretei között a modularitás csak magyarázkodással, a bonyolult hipertextuális megoldások (elágazások, több bejárat a szöveghez) pedig egyáltalán nem jeleníthetők meg a strukturáló felületeken. Más keretrendszerben működő tartalmakat többnyire nehézkesen fogadnak be. Mindebből kitűnik: nem azzal a céllal hozták őket létre, hogy bonyolult, dinamikus, programozott működéseket is mutató oktatásmódszertani megoldásoknak adjanak teret. Önmagukban oktatásmódszertannak még nem nevezhetők, de arra sem képesek, hogy újszerű oktatásmódszertanokat hívjanak életre, tehát módszertani újítások megszületésének, kipróbálásának, működtetésének adjanak terepet.

6.3. Oktatásmenedzselő rendszerek (Learning Management Systems,LMS)

Az előző kategóriához képest az oktatásmenedzselő rendszerek magasabb szintet képviselnek; nem a tartalomra összpontosítanak – nem kínálnak tartalomfejlesztő modulokat, és nagy rugalmassággal képesek más platformokon született tartalmakat befogadni –, hanem a munkaerő tanulási folyamatainak adminisztrálására. Egyetlen központba fókuszálják az oktatás bemenetére (előfeltételek, jelentkezések, vállalatspecifikus követelmények) és kimenetére (sikeres vizsgák, eredmények, előléptetés) vonatkozó információkat, amelyek keletkezési helye a rendszeren kívül is lehet. (A tanulmány a Docent és a Saba rendszerét hozza fel példaként.)

A nagy oktatásmenedzselő rendszerek a vállalati szférát célozzák meg. Kicsiben hasonlónak tartom a XanEdu rendszerét,28 amely az egyetemi gyakorlathoz igazodik ugyan, de rajta keresztül igen találóan be lehet mutatni az ilyen adminisztratív platformok tartalomhoz és internethez való viszonyát. A XanEdu tulajdonképpen arra szakosodott, hogy testreszabott online szöveggyűjteményeket kínáljon az egyetemi és főiskolai tanárok diákjainak. Megint egy offline gyakorlatokat kiszolgáló rendszerrel állunk szemben. A tanár az interneten hozzáférhető anyagokból összeválogatja az olvasnivalókat, a diákoknak pedig egy jelképes összeget kell fizetniük a szöveggyűjteményhez való hozzáférésért. A XanEdu előnye, hogy vállalja a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok szerzői jogainak rendezését, ami értelmezésem szerint lehetővé teszi, hogy a tudományos folyóiratok előfizetéssel hozzáférhető anyagai is részévé váljanak a szöveggyűjteménynek. Az olvasmányok linkként jelennek meg a rendszerben, ütemezhetők, témák szerint rendszerezhetők. Mások szöveggyűjteményeit a tanár át tudja venni, módosíthatja, kibővítheti.

Látható, hogy ez a rendszer (a szerzői jog kérdésétől eltekintve) fekete dobozként bánik a tartalmakkal, bármilyen netes anyagot képes befogadni és a tanulás szempontjából praktikus metainformáció alapján rendszerezni.

A többi nagy oktatásmenedzselő ennél szélesebb tanulástámogató spektrumot is átfoghat, de alapelvként megmarad a máshol létrehozott tananyagok rendszerezése, az oktatás menetének biztosítása. Ebben nagy szigorúságot követelnek, hiszen vállalati keretek között érthető, ha a számonkérhetőség tiszta, egyértelmű, kiszámítható formában biztosított, és a felelősségek és kötelezettségek is előre tisztázottak. A szervezetek fő humánpolitikai feladatuknak tekintik, hogy az egyének közös cselekvéseit valamely tevékenység elvégzése érdekében optimális módon formalizálják, hogy a létjogosultságukat megalapozó céloknak meg tudjanak felelni. A technológiában ennek a feladatnak a megvalósításához tökéletes partnerre találnak, hiszen a technológia nem ismer kivételt, esetlegességet, egyedi elbírálást. Nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli, hogy az egyénekkel szemben támasztott elvárásokat formalizálják.

6.4. Teljeskörű szolgáltatás (total solution avagy e-learning outsourcing)

Ezek a szolgáltatók nemcsak a keretrendszert adják, hanem segítenek a tartalom létrehozásában; esetleg a tartalomhoz, a megrendelő igényeihez illeszkedő programozási megoldásokat is bevetnek. Képesek szorosan együttműködni a tanárokkal, akik a tudás birtokában vannak, és közösen megtalálni a megfelelő oktatási formákat. Ez a megközelítés nyitottságánál fogva alkalmas lehet új ötletek, összetett módszertani elképzelések megvalósítására – nem tekinthető azonban általánosnak, hiszen költséges, és nemcsak a pénz, hanem a tananyagfejlesztésre fordított idő tekintetében is.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.