   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2002 ősz – Új média rovat Hackerek (1/10)VÁZLAT A MAGYAR HACKER SZUBKULTÚRÁRÓL Az általános vélekedés szerint a hackerek olyan, a számítástechnikában jártas fiatalok, akik az internetet kihasználva képesek idegen számítógépekbe bejutni. Többnyire valamiféle bűncselekménnyel kapcsolatban kerülnek a figyelem középpontjába, így sokan hajlamosak egyszerűen egyenlőségjelet tenni a hackerek és a bűnözők közé. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, mert sokkal inkább egy sajátos szubkultúrával, mintsem haszonleső gonosztevőkkel van dolgunk1 1. A hacking előzménye Az 1980-as évek elején a számítógépekhez csak szakértők vagy diákok fértek hozzá. A komputerek jóval később tűntek fel az irodák és a lakások asztalain; az első otthoni számítógépek kezdték kiszorítani az addigi primitív videojátékokat. Az 1990-es években a komputer mindennapossá vált a világ egyes részein, így Magyarországon is. A változás, amelynek következtében a számítógép nemcsak a kiváltságos hozzáértők területe lett, kétélű fegyvernek bizonyult, és ez különösen igaz az internet elterjedése óta. Manapság könnyű hozzájutni olyan hatásos eszközökhöz, amelyek a hozzá nem értők kezében „digitális fegyverré” válhatnak, ha nem tudják, hogyan működnek és hogyan kell kezelni őket. A hacking története a számítógépek elterjedése előtt kezdődött. Legkorábbi formája a phreaking (fríking), amely a telefonvonalak manipulását jelenti. „A phreaking az 1970-es évek elején kezdődött, amikor a telefonközpontok működése még valamiféle misztikus dolognak számított. Néhányan megpróbáltak rájönni, hogyan működik. Érdeklődésük aztán egy idő múlva a számítógépek felé fordult, amelyek a telefonrendszereket vezérelték, belőlük lettek a hackerek. A legkorábbi számítógépes betöréseket alkalmazottak követték el, akik anyagi haszonszerzés reményében csinálták, vagy elégtételt akartak venni valamilyen cégen belüli sérelemért” (Knittel & Soto 2000: 13-14). A számítógépes behatolás az 1990-es években mindennapos gyakorlattá vált, olyannyira, hogy egyes rendszereket évente több százezer támadás ért. 2. Minden idők leghíresebb hackere Az amerikai Kevin Mitnick a Guinness Rekordok Könyvébe a világ leghírhedtebb hackereként került be. Számítógépes bűncselekmények miatt eddig ő töltötte a legtöbb időt börtönben. Először saját középiskolájának rendszerét törte fel: arra volt kíváncsi, meg tudná-e változtatni a jegyeit, ha akarná. 1981-ben tetten érte a rendőrség, amikor számítógépes alkatrészeket próbált lopni. Letartóztatták, de mivel még csak 17 éves volt, próbaidőre ítélték. Ezalatt rajtakapták, amint a University of Southern California (USC) rendszeréről hackelt. Hat hónapot töltött egy nevelőintézetben. Később kiderült, hogy a USC rendszeréről feltörte az észak-amerikai légvédelem kolorádói bázisának szerverét. Vélhetően ő vette át az uralmat a New York-i és a kaliforniai telefonközpontok felett is, de ezekkel a cselekményekkel hivatalosan nem vádolták. 25 évesen Mitnicket ismét hackingen kapták: négymillió dolláros károkozással és egymillió dollár értékű szoftver ellopásával vádolták. Egy évre ítélte a bíróság, büntetését egy kaliforniai börtönben töltötte le. Ezalatt tilos volt számítógépet és modemet használnia. Szabadulása után, 1990-ben részt kellett vennie egy komputerfüggőségről leszoktató rehabilitációs programban – a továbbiak fényében hiába. 1993-ban ismét letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Ezúttal azzal vádolták, hogy lehallgatta az FBI hívásait. 1994 karácsonyán az akkor 30 éves Mitnick állítólag betört Tsutomu Shimomura biztonságtechnikai szakértő otthoni gépébe. Shimomura erre Mitnick nyomába eredt; két hónap múlva letartóztatták: a számítógépében 25 ezer lopott hitelkártyaszámot találtak. 2000 januárjában szabadult. Az ítélet szerint három évig nem használhat számítógépet, szoftvert, mobiltelefont vagy egyéb drót nélküli eszközt. Három évig nem vállalhat munkát olyan cégnél, ahol számítógépek vannak, így ezalatt különleges programozói képességeinek kamatoztatása nélkül kénytelen boldogulni. Időközben egyre másra alakultak a magukat hacktivistnek nevező hacker csoportok, amelyek Mitnick rendkívül hosszú bebörtönzése ellen tiltakoztak. A „Szabadítsuk ki Kevint!” mozgalom alapítványt hívott életre, gyűjtést szervezett számára, saját weboldalakat készített, és több weblapot megváltoztatott. Ezek közül a leghíresebb eset a Yahoo-nak, az internet egyik legforgalmasabb weboldalának feltörése és a mozgalom követeléseivel való „átírása” volt.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Új média Flammich Mariann: Terror Rita D. Jacobs: Dessewffy Tibor – Dányi Endre: A beomló idő és a tecnológia szövedéke Választás Angelusz Róbert: Közvéleménykutatások és a pluralizmus ignoranciája Választási kampány a magyar sajtóban Kisebbség Margit Patrícia: Jog Polyák Gábor: Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához Erőszak Szilády Szilvia – Baranyai Eszter: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
