Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 ősz – Új média rovat

Flammich Mariann

Hackerek (6/10)

11. Motivációk

„Megint elkaptak egyet, tele vannak vele az újságok. [...] Átkozott kölykök, mind egyformák – mondod, mikor hallasz róluk a hírekben. De vetted-e valaha a fáradságot, hogy belegondolj, milyen erők formálták őket? Én hacker vagyok, lépj be a világomba. Az én világom az iskolával kezdődik. Okosabb vagyok, mint a többi gyerek, amit tanítanak nekünk, untat. [...] Nem, Mrs. Smith, nem írtam le a feladat megoldását, az egész a fejemben van. [...] Ma találtam egy komputert [...] Végre megtörtént, kapu nyílt a világra [...] Ez az, ide tartozom! [...] Az iskolában bébiételt tömnek a szánkba, miközben pedig steakre éhezünk [...] a hús, amit kapsz, előre meg van rágva és íztelen. Szadisták vagy közömbösök uralkodnak rajtunk. A kevesek, akik mégis képesek tanítani valamire minket, tudásra szomjas diákokat, csak annyit számítanak, mint vízcseppek a sivatagban. Ez most a mi világunk. Ingyen használunk egy már létező szolgáltatást, ami iszonyú olcsó lenne, ha nem profitorientált falánkok működtetnék, és te minket hívsz bűnözőnek. Mi tájékozódunk, és te bűnözőnek hívsz minket. Mi tudásra szomjazunk és te bűnözőnek hívsz minket. Köztünk nincs megkülönböztetés bőrszín, nemzetiség, vallás szerint, és te bűnözőnek hívsz minket. Te atombombákat gyártasz, háborúkat robbantasz ki, gyilkolsz, csalsz és hazudsz, miközben azt próbálod elhitetni, hogy mindez a mi érdekünkben van, mégis mi vagyunk a bűnözők. Igen, bűnöző vagyok. A bűnöm a kíváncsiság. A bűnöm az, hogy aszerint ítélkezem az emberek felett, amit mondanak és gondolnak, nem a látszat szerint. A bűnöm az, hogy túljárok az eszeden, és ez olyasmi, amit te sosem fogsz megbocsátani. Hacker vagyok, és ez a vallomásom. Egyet közülünk leállíthatsz, de valamennyiünket nem tudsz – végül is mind egyformák vagyunk.”5

11.1. Erőfitogtatás, hatalom

A Mentor nevű hacker kiáltványával szemben sok magyar hacker a „cause we can hacker” szlogennel intézi el a kérdést, hogy miért is csinálja.

Ödön: „Mi az egyetemen általában azért törtünk fel programokat és rendszereket, mert meg tudtuk csinálni. Célunk nem volt vele, pusztán azért tettük, mert élveztük, amit csináltunk”

Valóban, a hackelés egyik legfontosabb indítéka az erőfitogtatás, a hatalomvágy – hatalom a rendszer felett, hatalom a feladat felett, s egyúttal afelett az ember felett, aki a rendszert kitalálta.

Gusztáv: „Érzem, hogy a rendszergazda felett állok”

Benedek: „Tudtam, hogy egy adott szerveren nekem több jogom van, mint bárkinek Ez hatalom. Meg agytorna, éreztem, hogy jó vagyok, spannolt, de a lényeg a hatalom érzése, meg hogy a többiek elismerjenek”

11.2. Hírnév, mások elismerésének megszerzése

A siker az önértékelést növeli, főleg, ha mások is tudomást szereznek róla.

Titusz: „Az elején az vezetett, hogy én is benne lehessek az elitben.”

Ödön: „Az érzés számít, hogy szabadon tehesd, amit akarsz, és lehetőleg találj valakit, aki elismeri a munkádat”

A megkérdezettek egyharmada mondta azt, hogy csak hackerek tudnak a tetteikről, a többiek közvetlen barátaikat is beavatják tevékenységükbe. A hírnév legtöbbjüket foglalkoztatja, és ha a hackelést a törvény nem üldözné, szívesen látnák magukat az újságok címlapján vagy a híradók fő hírei között.

Azok a hackerek, akiknek legfőbb motivációi között az ismertség, elismertség és a hírnév szerepel, előszeretettel élnek a defacement lehetőségével. A defacement a hackerkedés leglátványosabb része. Az angol deface ige jelentése bemocskolni, elcsúfítani, kitörölni, kivakarni, leszakítani, letépni, megcsonkítani, olvashatatlanná tenni, megrongálni – az arculatot. A hackerzsargonban a defacement/deface az, amikor a hacker egy weboldalt egy általa készített oldalra cserél, felülírja azt. Miután a feltört szerveren visszaáll a rend, a defacelt oldalt is helyreállítják, de a hacker személyes diadala mégis továbbél. Erre szolgálnak az interneten azok a site-ok, amelyek a feltört oldalakat gyűjtik össze. Nincs olyan rövid életű deface, amelyet valahol valaki ne mentett volna le, hogy aztán az archívumba kerüljön. Magyarországon az egyik legismertebb deface archívum a http://deface.haxor.hu/, amely nemcsak a hacker(ek) által elhelyezett oldalt, a feltört operációs rendszer megnevezését, a törés időpontját és végrehajtójának nickjét (becenevét) tartalmazza, hanem deface-aktivitásuk szerint rangsorolja is a hackereket, és megmutatja, mely operációs rendszert hányszor támadták meg sikeresen. A deface-archívum tulajdonképpen egy dicsőségtábla.

11.3. Kihívás, tudásvágy

Fontos motívációs tényező a tudásvágy. A hackerek életében központi szerepet játszik a szakadatlan tanulás, az új ismeretek szerzése és a már megszerzett tudás tesztelése.

Elemér: „Kihívás volt, szembeszállni, amikor valaki valamit védett, hogy megküzdjek egy másik aggyal.”

11.4. Tanító szándék

A feltört oldalakra gyakran kerül fel olyan üzenet, amely a kijavítandó hibákra hívja fel a figyelmet. A címzett többnyire a rendszergazda. Ha nincs szöveges üzenet, valami változás akkor is történik az oldalon, például máshová mutat egy link, vagy egy jelet felülírnak egy másikkal, tehát a rendszergazda mindenképpen észreveszi a támadást.

Ignác: „Engem szó szerint irritálnak a hülyén megcsinált szerverek. Vannak olyan szerverek, amelyekbe bemegyek és putty, ennyi volt. Ez csalódás. Örülök, hogy megvan, de fogom a fejem, hogy hogy lehet valaki ennyire sötét, hogy egy ilyen szervert fönntart a neten. Üzenetet muszáj felírni, vagy a lapon, vagy e-mailben megy a rendszergazdának.”

Boldizsár legfőbb céljaként a magyar informatikai társadalom magasabb szintre emelését nevezte meg. Mint mondta, meggyőződése, hogy jó ügyet szolgál.

11.5. Tekintélyrombolás

Vannak kiszemelt cégek is, ilyen volt például az Elender. Az elkövetők egyike, Phantom on-line sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy a cél „az Elender bénázása” volt. Bill Gates, a Microsoft elnöke, a világ egyik leggazdagabb üzletembere is kalózként kezdte pályafutását az 1970-es évek végén. A sors fintora, hogy mára ő és vállalatának termékei váltak a nemzetközi kalózkodás egyik legközkedveltebb céltábláivá. 1999 nyarán a Microsoft Magyarország Kft viszonteladóknak szóló oldalára tett fel a Rebels Hacker Crew nevezetű csoport egy, a kft-t pocskondiázó irományt.

Benedek: „A cégeket általában utálatból, lealázásból törik fel, akiknek csak fizetni kell, azokat utálják. [...] A cég presztízsvesztesége a hacker nyeresége.”

Zénó: „Engem is felhúz, ha valaki nagyon gusztustalan. Én így tudok visszavágni.”

11.6. Szándékos károkozás

Hackertámadás személyes indokból, például bosszúból is történhet. Ide sorolom az irracionális indíttatású, rossz szándékú számítógépes betöréseket is.

11.7. Információszerzés

Vannak olyanok, akik azért törnek be különböző cégekhez, hogy információkat szerezzenek róluk. A hackerek között a kapcsolattartás fontos eszköze az információcsere. Semmi sincs ingyen, hacsak nem barátokról van szó. Aki megküzdött egy információért, csak másik, hasonló értékűért adja ki azt. Több kisebb információt be lehet cserélni egy nagyobbra és viszont.

11.8. Pénz

A megszerzett információ bizonyos esetekben pénzt ér. Az egyik hacker elmesélte például, hogy egy bank rendszerében súlyos hibát talált, tudatta ezt a pénzintézettel, amely megvette tőle az információt. A közvetlen pénzszerzés másik típusa a bűncselekmény, amikor valaki pénzt utal át saját bankszámlájára, vagy ipari kémkedést végez. (Ilyesmit viszont a hackereknek csak nagyon kis csoportja követ el.) A hackelés közvetlenül is hozhat pénzt a konyhára az általa megszerzett tudás révén. Lapértesülések szerint Magyarországon ez ugyan nem jellemző, de külföldön számos vállalat alkalmaz hackereket saját rendszere tesztelésére. Az Egyesült Államokban már bérelni is lehet hackereket.

11.9. Láncreakció

Amint azt a rendőrségi szakértőtől megtudtam, közvetlenül az Elender-ügy után aktívabbak lettek a magyar hackerek. Maguk a hackerek is megerősítették, hogy ilyen esetekben láncreakció van.

Titusz: „Ha valaki csinált valamit, a többiek is akarnak villogni.”

11.10. Politikai cél

A világ leghíresebb hackere, Kevin Mitnick kapcsán már szó volt a hacktivistákról, akik Kevin kiszabadítása érdekében tevékenykedtek Világszerte gyakran előfordulnak atomkísérletek és egyéb katonai tevékenységek ellen tiltakozó hackerakciók. Az egyik magyar hacker azt mondta ugyan, hogy nem kell komolyan venni a feltört oldalra írt szöveget, feltételezhető azonban, hogy – ha nem is Magyarországon –, de egyes hackelések valóban politikai céllal történnek.

Benedek: „Kitalálnak valami random szöveget. Ez nem azt jelenti, hogy a hackernek ez a filozófiája, hanem csak éppen ez jutott az eszébe.”

Egy-egy hacker-akciót általában nem egyetlen motiváció jellemez, hanem a fenti motivációk kombinációja.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Keresés:
Rovatok
Archívum

Új média

Flammich Mariann:

Hackerek

Terror

Rita D. Jacobs:

Szüntelen zaj

Dessewffy Tibor – Dányi Endre:

A beomló idő és a tecnológia szövedéke

Választás

Angelusz Róbert:

Közvéleménykutatások és a pluralizmus ignoranciája

Választási kampány a magyar sajtóban

Kisebbség

Margit Patrícia:

A nők reprezentációja

Jog

Polyák Gábor:

Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához

Erőszak

Szilády Szilvia – Baranyai Eszter:

A kiskorúak védelme és a televízió

Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.