Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 ősz – Új média rovat

Flammich Mariann

Hackerek (8/10)

15. A hackerek helye az információs társadalomban

Tagadhatatlan, hogy a hackelés veszélyekkel is jár, egyrészt a szándékos károkozás, rongálás, másrészt a nem várt negatív következmények miatt, amelyek tapasztalt, egyébként jó indulatú hackerek esetében is előfordulhatnak. Nem akarom lebecsülni a kockázati oldalt, a hackinget érdemes mégis inkább pozitívan megközelíteni.

Nyilvánvaló, hogy a hackereknek személyes hasznuk származik a megszerzett tudásból, problémamegoldó képességükből, amelyet a munkaerőpiacon kamatoztathatnak. Ennél jóval fontosabb azonban a számítógépes biztonságtechnikára gyakorolt hatásuk. Tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem létezett komoly biztonság a hálózaton, mivel az egyetemi és kutatói szférában nem volt rá igény. Azóta romlott is és javult is a helyzet. Növeli a biztonsági kockázatot, hogy a robbanásszerűen növekvő felhasználói tábor nagy része nem informatikai szakértők köréből kerül ki. Korábban a biztonságot sokszor arra alapozták, hogy a gép tulajdonosa tudja, mit csinál. Manapság az átlagosnak mondható felhasználó viszont hajmeresztő dolgokra képes. Ezt ellensúlyozza a piac fokozott biztonsági igénye. A profitszférában hálózatot üzemeltetők – gyakran a saját kárukon okulva – egyre komolyabban veszik ezeket a kérdéseket. Az Elender például a második betörés után végre elhitte, hogy baj van a rendszerével, és végrehajtotta a szükséges fejlesztéseket. A rendszergazdáknak szánt üzenetek egyre inkább célbaérnek.

Nem szükséges azonban, hogy egy céget erkölcsi vagy anyagi kár érjen ahhoz, hogy odafigyeljen a biztonságra. Magyarországon hat-nyolc olyan társaság van, amely legal hacking szolgáltatást nyújt. Ezek a társaságokszámítógépes betörésselfoglalkoznak, a felkérésben megszabott időn belül megpróbálnak bejutni a megrendelő rendszerébe. Előfordul, hogy nem sikerül, de ennek kizárólag az az oka, hogy nem kaptak rá elég időt. Állítják, hogy ma nincs olyan rendszer, ahová nem lehetne betörni. A legal hacking szolgáltatást is a hacker-jelenség hívta életre. A hackerek fontos küldetést teljesítenek a számítógépes biztonság területén.

Az információs társadalom többek között azt jelenti, hogy nagy hatékonysággal lehet számítógépes hálózati rendszereket fölhasználni. Egyre összetettebb és egyre több funkciót átvállalni képes számítógépes rendszerek vesznek bennünket körül. Egyre több rendszer épül arra, hogy számítógépekkel oldjon meg valamilyen feladatot, ami nagy mértékű függőségi viszonyt hoz létre. Komoly veszélyforrás, hogy a rendszer növekvő összetettsége növekvő sérülékenységgel jár együtt. Ez a sérülékenység nagyon sok okból fakadhat, a természeti katasztrófától a gazdasági környezet bizonytalanságán át sok más veszélyforrás létezik. Ezek egyikéhez sorolhatóak azok az emberi beavatkozások, amelyek – tudatosan vagy sem – vírusokkal, elrontott rendszerekkel indíthatnak el súlyos láncreakciókat. A kórházaknál, repülőtereknél, közművállalatoknál a számítógépes rendszer minden egyes apró zavara hatalmas bevételkiesést, esetleg katasztrófát is jelenthet.

Ebből a szempontból a hacker-jelenség, a hacker-veszély átfogó biztonsági probléma. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a rövid és hosszabb távú előnyökről sem. Rövid távon – ahogy már szó volt róla – felnő egy nagy áttekintőképességű és problémamegoldó, a számítógépes rendszerek apró finomságai iránt is érzékeny intellektuális csoport, valamint javul a számítógépes biztonság. A hoszszabb távú haszon a fejlesztések, az innováció, a számítógépes rendszerek megújításának terén érzékelhető. Az üzleti folyamatok és a vezető szoftvercégek által diktált innovációs logika nagyon sokszor inkább lassítja, mintsem gyorsítja az innovációt. Az üzleti megfontolások szabják meg, hogyan és mi történjék. Így nagyon sok a zsákutca, a fejlesztés megmerevedik saját régi módszertanának csapdájában. A hackerek jelentősége, hogy új impulzusokat adnak. Hosszú távon az ő magatartásmódjuk és szubkultúrájuk lehet az, ami újabb és újabb lökést ad az egyébként tespedésre hajlamos fejlesztési folyamatoknak. Egyetlen pillanatra sem hagyja eltunyulni, elszürkülni azokat, akik a rendszerek felügyeletén, biztonságán, védhetőségén, új megoldások, eljárások kitalálásán gondolkodnak. Emiatt hosszú távon egyensúlyban vannak a lehetséges veszélyek és a lehetséges előnyök. Vélhetően mindenki túloz, aki a veszélyeket és az előnyöket túlságosan nagyra értékeli.

Szó sincs arról, hogy a hackerek alapjaiban fenyegetnék a számítógépes rendszerek biztonságát, mert azok sérülékenysége egy egész sor tényező együttállásából ered, a hacker-támadás csak egy elem a számtalan veszélyforrás közül. Ugyanúgy túlértékelni sem kell a hackerek által képviselt innovatív kapacitást: nem kell hackernek lenni ahhoz, hogy valaki nagyon jó „amatőr” szoftverfejlesztő legyen, és belső kényszerből fakadóan fejlesszen saját programokat. Ha sem a negatív, sem a pozitív oldalt nem értékeljük túl, akkor pontosan arra a szintre kerül a hackerjelenség, amelyet megérdemel. Eltűnik a legenda, eltűnik a bűn varázsa, és marad az, ami valójában: fiatalok próbálkozása, hogy valami izgalmasat, érdekeset csináljanak.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• A hacking előzménye
• Jogszabályok
• Kik a hackerek?
• Szociális jellemzők
• Hogyan lesz valakiből hacker?
• Motivációk
• Hackeretika
• A hackerek helye az információs társadalomban
• Melléklet
• Irodalom

Új média

Flammich Mariann:

Hackerek

Terror

Rita D. Jacobs:

Szüntelen zaj

Dessewffy Tibor – Dányi Endre:

A beomló idő és a tecnológia szövedéke

Választás

Angelusz Róbert:

Közvéleménykutatások és a pluralizmus ignoranciája

Választási kampány a magyar sajtóban

Kisebbség

Margit Patrícia:

A nők reprezentációja

Jog

Polyák Gábor:

Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához

Erőszak

Szilády Szilvia – Baranyai Eszter:

A kiskorúak védelme és a televízió