   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2002 ősz – Jog rovat Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához (2/6)Globális kommunikációpolitika A média globalitása egyrészt befolyásolja a média politikai döntések meghozatalának szintjét, másrészt új szemléletmódot követel a döntéshozótól. A globális gazdasági szereplőkkel szemben a döntéshozók államhatárokon átnyúló összefogására van szükség. A nemzetek feletti kommunikációpolitika sikeresnek mondható rendszere valósult meg az Európai Unió távközlési és audiovizuális politikájában. A nemzetek feletti döntéshozatal azonban csak többé-kevésbé egységes gazdasági, társadalmi, kulturális érdekek mentén képzelhető el, így valóban globális médiapolitika kialakulására nincs esély – az európai audiovizuális politika sok ponton éppen az amerikai médiaiparral szemben fogalmazódik meg. A média globalitása ellenére a médiafogyasztás közösségekhez, körülhatároltabb piacokhoz kötődik, ezért a döntéshozatali szintek nemcsak felfelé tolódnak. Saját érdekeik megfogalmazásában és érvényesítésében egyre tudatosabban szerepet kell vállalniuk a szubnacionális vagy éppen államhatároktól függetlenül szerveződő közösségeknek. A kisebb közösségek alkupozícióját az biztosíthatja, hogy a globális tartalom piacképességét az adott piacon valószínűleg erősíti, ha legalább részben alkalmazkodik a megcélzott közösség sajátos igényeihez. Az egyénre szabott médiával kapcsolatban a végső döntést persze a felhasználó hozza, ami már nem médiapolitikai kérdés. A globalitás szemléletváltást követel a döntéshozótól. Az új szolgáltatások sokfélesége szinte parttalanná teszi a kommunikációpolitika hatókörét: a játékszoftver ugyanúgy interaktív média termék, mint egy internetes portál vagy egy Video On Demand szolgáltatás, ugyanazon a hálózaton telefonbeszélgetés és műsorszolgáltatás is folytatható, a médiatermékekre másodlagos üzletágak épülnek. Ezzel együtt nagyon sok és sokféle szereplő válik érintetté a kommunikációpolitikai döntésekben, ami megnehezíti az ütköző érdekek feltérképezését és kezelését. A médiapolitikának ebben a helyzetben fel kell vállalnia a globalitást. A célok és eszközök meghatározásában a döntéshozónak képesnek kell lennie arra, hogya sokféle, egymáshoz rengeteg ponton kapcsolódó elemből felépülő kommunikációs rendszert egységként kezelje. Az egységes szemlélet jó példája az Európai Unió „Biztonságos internet” akciótervének folytatására benyújtott javaslat, amely a korábbi programokat kiszélesítené egyrészt az olyan újabb technológiákra, mint a mobilszolgáltatások, a szélessávú szolgáltatások, az online játékok, a peer-to-peer adatátviteli rendszerek, másrészt olyan további beavatkozási területekre, mint a rasszizmus és az erőszak, az adatvédelem és a magánszféra védelme, a hálózati- és adatbiztonság, valamint a fogyasztóvédelem. Az ORTT tartalomszabályozási javaslata koncepciójában vállalja az egységes szemléletet – címe szerint „az elektronikus úton végzett nyilvános kommunikációval” foglalkozik –, de ezt részleteiben már nem érvényesíti következetesen: a javaslatok túlnyomó része kizárólag az internethez igazodik. A globalitás ugyanakkor azt is megköveteli a döntéshozótól, hogy tisztában legyen saját mozgásterével. Nem szerencsés a szabályozói hatáskör olyan parttalan meghatározása, ahogyan az az elektronikus kereskedelemről szóló magyar törvény esetében történt. A törvény a hatálya alá vonja azokat a külföldi szolgáltatókat, amelyek „a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján” valószínűsíthetően a magyar felhasználók részére (is) nyújtanak szolgáltatásokat – bár a jogalkotó szándéka érthető, ez alapján a jogszabályt akár a virtuális világ egészében alkalmazni lehetne. A médiapolitikának nem lehet célja az önműködő folyamatokkal való szembeszállás, de nem válhat azok tétlen „elszenvedőjévé” sem. Továbbra is törekednie kell a hosszú távú fejlődési keretek meghatározására, amely során gyakran a pillanatnyi gazdasági érdekek és a hosszú távú társadalmi érdekek között kell mérlegelnie. Ennek példája a harmadik generációs mobilhálózatok frekvenciáinak kiosztása: sok európai országban olyan magas összegekért keltek el a frekvencia-használati jogok, hogy a jövőbeli szolgáltatóknak egyszerűen nem maradt forrásuk a szolgáltatás beindítására.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Új média Flammich Mariann: Terror Rita D. Jacobs: Dessewffy Tibor – Dányi Endre: A beomló idő és a tecnológia szövedéke Választás Angelusz Róbert: Közvéleménykutatások és a pluralizmus ignoranciája Választási kampány a magyar sajtóban Kisebbség Margit Patrícia: Jog Polyák Gábor: Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához Erőszak Szilády Szilvia – Baranyai Eszter: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
