![]() Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2002 ősz – Erőszak rovat Szilády Szilvia – Baranyai Eszter A kiskorúak védelme és a televízió (5/8)A sugárzási időponton alapuló tartalmi korlátozások A televíziók önkorlátozó intézkedése szerint 20 óra előtt nem sugároznak életkori korlátozást igénylő műsorszámokat. Anélkül, hogy a szülők figyelmét a jelzések és a sugárzási időpontok korlátozásának összefüggésére felhívtuk volna, rákérdeztünk, hogy tapasztalataik alapján hétköznap, illetve hétvégén általában hány órától sugároz a televízió olyan műsorokat, amelyek tartalma a kiskorú gyermekek szempontjából kifogásolható.5 A szülők a válaszadás során a műsorajánlókat6 nem vehették figyelembe. 4. ábra. Tapasztalatai szerint általában hány órától sugároz a televízió olyan műsorokat, amelyek tartalma a kiskorú gyermekek szempontjából kifogásolható? (válaszok százalékos megoszlása, hétköznapjhétvége)
A szülők meglehetősen magas arányban nem tudtak vagy nem akartak a kérdésre válaszolni (lásd a 4. ábrát). Ezeket a válaszokat leszámítva a hétköznapra vonatkozóan 49 százalékuk állította, hogy 20 óra előtt is láthatóak olyan műsorszámok, amelyek a kiskorúak szempontjából kifogásolhatóak, a hétvégét tekintve pedig ez az arány 53 százalékos volt. Az eredmények nem igazolták vissza a 20 óra előtti időszakra vonatkozó műsorszolgáltatói önkorlátozás hatékonyságát. A szülőknek dönteniük kellett arról is, hogy megfelelőnek tartják-e a sugárzási időpontokat úgy a hétköznap, mint a hétvége vonatkozásában (lásd az 5. ábrát). A válaszok alapján – a „nem tudom” válaszok ismételt kizárásával – a kiskorúak szempontjából kifogásolható tartalmak sugárzási idejének megválasztását a hétköznapokra vonatkozóan 37, a hétvégét tekintve 43 százalékuk találta túl korainak, illetve a megkérdezettek további 40-35 százaléka (hétköznap-hétvége) pedig csak részben megfelelőnek. Ezek az arányok egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a szülők jelentős többsége a kiskorúak számára nem megfelelő tartalmak sugárzási időpontjának megválasztási gyakorlatával nem vagy csak részben elégedett. Határozottabban adtak ezen véleményüknek hangot az alsó tagozatos tanulók szülei: közülük minden második (51,5 %) tartotta a sugárzási időpontok megválasztását túl korainak, míg a hétköznapokat figyelve már csak a szülők 46 százaléka. A kiskorúak számára nem megfelelő tartalmak hétvégi és hétköznapi sugárzási időpontjainak megválasztásával a legkevésbé az egyházi iskolások szülei értettek egyet. Hétköznap 65 százalékuk, hétvégén pedig 67 százalékuk találta a kifogásolható tartalmak sugárzási idejét túl korainak. Az önkormányzati iskolákat látogató gyerekek szülei a sugárzási időpont tekintetében mind hétköznap, mind hétvégén az egyháziakénál valamelyest magasabb arányban ítélték részben megfelelőnek a műsorszolgáltatói gyakorlatot (hétköznap 40,5 %, hétvége 35,8 %). 5. ábra. Az Ön véleménye szerint a gyermekek szempontjából kifogásolható tartalmú műsorok sugárzási időpontjának megválasztása: (válaszok százalékos megoszlása, hétköznap/hétvége)
A sugárzási időponton alapuló tartalmi korlátozások meghatározása azon a feltételen alapszik, hogy van egy olyan időpont, amelyen túl kiskorúak már nem látják vagy hallják az adott műsort. Ez az időpont azonban országonként nagyon különböző, mivel függ az ország hagyományaitól, a szokásoktól, de attól is, hány éves korban, hány órakor mennek aludni a gyerekek. Ennek okán arra is válaszolniuk kellett a mintában szereplő szülőknek, hogy véleményük szerint mikortól lenne szabad a televíziónak olyan műsorokat sugároznia, amelyek tartalma feltehetőleg már ártalmas lehet a kiskorú gyermekre. Abból a nyilvánvaló körülményből kiindulva, hogya családok hétköznapi és hétvégi életvitele eltér, a hétvégén rendelkezésre álló több szabadidő pedig a tévénézésre fordított idő növekedésével jár együtt, a mintában szereplőket megkérdeztük úgy a hétköznapokra, mint a hétvégére vonatkozóan. A válaszok megoszlását a 6. ábra mutatja. 6. ábra. Az Ön véleménye szerint mikortól lenne szabad a televíziónak olyan műsorokat sugároznia, amelyek tartalma feltehetőleg már ártalmas lehet a kiskorú gyermekre nézve? (válaszok százalékos megoszlása, hétköznap/hétvége)
A kiskorúak számára ártalmas műsorszámok optimális időpontját illetően távolról sem egyöntetűek az álláspontok. Bár a megkérdezettek többsége, azaz tízből megközelítőleg négy szülő (38-41 %) mind hétköznapra, mind a hétvégére vonatkozóan a 22 órás kezdési időpontot tartotta megfelelőnek a kiskorúakra már feltehetőleg ártalmas műsorszámok sugárzására, igen jelentős részük (43-33 %) ennél korábbi időpontokat jelölt meg. Ugyanakkor mindössze 14, illetve 22 százalékuk elvárása igazolta vissza a törvényben rögzített 23 órát. Az ideális „vízválasztóra” vonatkozó álláspontok megosztottsága azzal magyarázható, hogy a gyermekek életkorából adódóan a szülők nyilvánvalóan különbözőképpen ítélik meg a kérdést. A hétköznapokra vonatkozó 20 órás kezdési időpontot megfelelőnek tartók csoportjában az alsó tagozatos gyermekkel rendelkező szülők aránya szignifikánsan magasabb volt a felsősök szüleinek arányánál. Ezzel szemben azok között, akik az ártalmas műsorszámok optimális sugárzási időpontjának a 23 órát tekintették, az alsó tagozatosok szüleinél magasabb számban voltak jelen a felső tagozatosok szülei mind a hétköznapok, mind a hétvége tekintetében. Miután a minta csupán a hat és 14 év közötti általános iskolások szüleinek megkérdezésére szorítkozott, valószínű, hogy az ennél idősebb gyermekek szüleinek válaszai a megfelelő sugárzási időpontok terén a fentiektől eltérő eredményeket mutattak volna. A kapott válaszok tükrében megállapítható, hogy a kiskorúak hatékony védelme a számukra feltehetően ártalmas tartalmakkal szemben differenciáltabb szabályozást igényel. Ha a műsorszolgáltató a sugárzási időponton alapuló tartalmi korlátozások módszerét alkalmazza, úgy a lehetséges ártalom mértékének megfelelően több idősávot is meg kell különböztetnie. Valamelyest eltérnek a vélemények a kezdési időpontra vonatkozóan a hétköznap és a hétvége között azáltal, hogy a hétvégén a 22 óra előtti időpontokat megjelölő válaszok aránya a hétköznapéhoz viszonyítva tíz százalékkal csökkent, míg a 23 órás kezdési időpontot megnevezők aránya hét százalékkal nőtt. Így hétvégén a kiskorúakra feltehetően ártalmas műsorszámok kezdési időpontja – amint a 6. ábrán is látható – valamelyest későbbre tolódik.7
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Új média Flammich Mariann: Terror Rita D. Jacobs: Dessewffy Tibor – Dányi Endre: A beomló idő és a tecnológia szövedéke Választás Angelusz Róbert: Közvéleménykutatások és a pluralizmus ignoranciája Választási kampány a magyar sajtóban Kisebbség Margit Patrícia: Jog Polyák Gábor: Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához Erőszak Szilády Szilvia – Baranyai Eszter: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| |||||||||||||||||||