Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 tél – Új média rovat

Bayer Judit

A filter mint a tartalomszabályozás eszköze (1/8)

Amikor az interneten közzétett tartalom nem jogellenes, csak a gyermekekre nézve lehet káros, az a legjobb megoldás, ha a felhasználó filterrel önként kiszűri a nem kívánt tartalmat. A dolgozat áttekinti a filterek lehetőségeit, és utalásszerűen a releváns amerikai és európai joganyagot. A szűrőket nemcsak otthoni számítógépeken, hanem iskolai, könyvtári, munkahelyi számítógépeken is lehet alkalmazni, ami alkotmányos kérdéseket vet fel. Egyes elnyomó országok az országos szerveren keresztül az összes információt megszűrik, ezzel súlyosan korlátozva állampolgáraik információhoz való jogát és kifejezési szabadságát. A dolgozat azt vizsgálja, mik a feltételei annak, hogy a filter ne korlátozza, hanem elősegítse a szólásszabadság érvényesülését.

Az internettel kapcsolatos félelmek egyike, hogy a gyermekeink olyan tartalmakkal találkozhatnak, amelyek személyiségfejlődésükre, erkölcseikre károsak lehetnek. Az interneten zónák nélkül bárhonnan, bárki számára, bármikor elérhető olyan anyag is, amely káros lehet a gyermekek számára. A fizikai világban a felnőtteknek szánt magazinok címoldalait letakarják, gyermekeknek nem való tévéműsort csak az éjszakai sávban lehet sugározni (ebben országonként lehetnek eltérések). Egyes országokban a videotékákban vagy más boltokban is figyelmeztető tábla jelzi, hogy kiskorúaknak tilos a belépés a helyiség egy részébe, ahol csak felnőtteknek szánt portékát tartanak.

A közhiedelem szerint az interneten ellenőrizhetetlen és kiszámíthatatlan gonosztevők és erkölcstelen, prédára leső perverzek garázdálkodnak szabadon. Ha a gyermek belép az internetre, nem kísérik útját figyelmeztető táblák vagy felügyelők-nevelők. Ki van szolgáltatva bármilyen rosszindulatú alaknak, megtéveszthető, elcsábítható, becsapható.

Természetesen a hatályos jogszabályok az internetre is vonatkoznak. A bűnözők ma már a világhálót is felhasználják bűncselekmények elkövetéséhez, akárcsak a bűnüldöző szervek a bűncselekmények felderítéséhez. Amennyiben az interneten közzétett tartalom jogszabályba ütközik, az ugyanolyan megítélés alá esik, mint a hagyományos médiában közzétett illegális közlés. A kihívást a jogérvényesítés jelenti, e tanulmányban azonban nem célom ezzel foglalkozni. Ehelyett a gyermekek fejlődésére káros tartalom kezelését tárgyalom. Ez a tartalom tehát nem illegális, és – ha egyesek elítélik is – jelentős igény mutatkozik rá a felnőttek részéről. Elsősorban a szexualitást és az erőszakot ábrázoló oldalak tartoznak ebbe a kategóriába.

A szülői aggódás más formában: állami paternalizmusként is megjelenhet, ezért a kérdéskörbe tartoznak az országba bejutó internetes tartalmat szűrőállamok is. Bennük és a gyermekeket védő szülőkben az a közös, hogy ugyanolyan rendszereket – internet-filtereket – használnak a nem kívánt tartalom kiszűrésére.

Ugyanakkor a létező jogszabályok közé nemcsak a tiltó szabályok tartoznak, hanem a szólásszabadságot biztosító alkotmányok, nemzetközi egyezmények is. Az Európai Emberi Jogi Bíróság kiterjedt gyakorlata részletesen tárgyalja a szólásszabadság határait. Többek között kimondta, hogy a szólásszabadság nemcsak a kellemes nézeteket védi, hanem azokat is, amelyek sértőek, sokkolóak vagy zavaróak.1 Ugyancsak a strasbourgi Bíróság fejlesztette ki azt a gyakorlatot, hogy egy alapjog csak akkor korlátozható, ha a korlátozás egy másik alapjog hatékony védelmét szolgálja.2 Az eddigi internet-szabályozási kísérletek nem mondhatóak hatékonynak, mert a technológia segítségével a jogsértés más módon is megvalósulhat, ezért ezek a korlátozások nem állnák ki a Bíróság tesztjét.

Az amerikai alkotmány első kiegészítése még szigorúbban védi a szólásszabadságot. A Legfelsőbb Bíróság internettel kapcsolatos ítéletei az első alkotmány-kiegészítésre hivatkozva semmisítették meg a törvényhozás által hozott megszorító jogszabályokat.3

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.