Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 tél – Új média rovat

Bayer Judit

A filter mint a tartalomszabályozás eszköze (4/8)

A filterek típusai

A filter egy program, amely a nemkívánatos tartalmat nem engedi letölteni a felhasználó számítógépére. Ezáltal a felhasználó megvédheti magát, gyermekét, illetve bárkit, aki a számítógépet használja az általa helytelennek tartott közlésektől.

A filter működhet tárgyszó-kereséssel, tartalom-vizsgálattal, lista alapján vagy az oldalak osztályozása szerint. A tárgyszó-kereséses változat a filterek első generációja, és nem igazán alkalmas hatékony szűrésre. Amikor a University of Kansas akarta ilyen módszerrel védeni a számítógépeit, saját egészségügyi könyvtárukat is blokkolták.22 Mivel a szex és a drog veszélyeiről tájékoztató, illetve káros hatásuk ellen harcoló szövegek általában tartalmazzák az inkriminált szavakat, ennek a módszernek minden ismeretterjesztő oldal is áldozatul esik, például a drogozás ártalmairól, a fogamzásgátlásról, a mellrákról szóló információk. Emellett szavakon kívül mást, például képeket nem képes szűrni.

Hasonló elven működik, de már képeket is szűr a tartalmat vizsgáló filter. Az ilyen program például nagy, testszínű felületek után kutat, nem képes viszont különbséget tenni egy Rubens festmény és pornográf képek között. Szaúd-Arábia országos szűrője ezzel a módszerrel átmenetileg kiszűrt egy fürdőruha-katalógust,23 amit azután „rehabilitált”.

Egy másik módszert a feketelisták, illetve fehérlisták összeállítása jelent: az erre szakosodott cégek „szabad”, illetve„tilos” listákat állítanak össze. A fekete listák azoknak az oldalaknak a címét tartalmazzák, amelyek látogatása a gyermekekre nézve káros lehet, a fehér listák pedig azokét, amelyeké ajánlott. Ezután a szülők nevelési elveinek megfelelően dönthető el, hogy csak a fehér listás oldalakat látogathatja a gyerek, vagy pedig mindent, a fekete listás oldalak kivételével. Hátránya, hogy a kategorizálás nem árnyalt, és hogy nem ellenőrizhető az osztályozás helyessége, mivel a listák tartalma titkos. Hiszen az a cég által végzett szelekciós munka eredménye és ezáltal üzleti titok, ezért a felhasználónak nem áll módjában képet kapni arról, mit is tiltanak neki. Az ACLU ezért 2002. július 25-én eljárást kezdeményezett az N2H2 nevű népszerű filterforgalmazó cég ellen, azt követelve, hogy Benjamin Edelman internetkutató hozzáférhessen a blokkolt oldalak listájához, és hogy azt másokkal is megoszthassa. Ezt jelenleg az új, páratlanul szigorú amerikai szerzői jogi törvény (Digital Millenium Copyright Act, DMCA) teszi lehetetlenné, valamint az N2H2 szerződésének apró betűs része, amelynek elfogadásával a vásárló kötelezi magát, hogy nem kísérel meg hozzáférni a blokkolt oldalak listájához. „Különösen, ha a kormány kötelezővé teszi a szűrést, joga van a társadalomnak tudni, hogy mi az, amit blokkolnak” – mondja Benjamin Edelman.24

További hátránya a listás szűrésnek, hogy a naponta változó internettartalom miatt sosem lehet teljes a lista, ezért átengedhet nem kívánt oldalakat, illetve kiszűrhet ártatlanokat. Ezért a cégek többsége a listás szűrést vegyíti a kulcsszavas vagy tartalomalapú szűréssel.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.