Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 tél – Új média rovat

Bayer Judit

A filter mint a tartalomszabályozás eszköze (5/8)

Címkézés

A legfejlettebb módszer jelenleg az osztályozott tartalom kiszűrése. Az osztályozás a weboldal elektronikus címkével történő ellátását jelenti; a címkék az oldal tartalmára utalnak. A World Wide Web Consortium (W3C)25 kifejlesztett egy szabványt, az úgynevezett PICS26 sztenderdet, amely nem más, mint egy program, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos tartalomhoz bizonyos címkéket tűzzenek. A címkék természetesen az osztályozási rendszertől függően különfélék is lehetnek. A PICS tehát nem tartalmazza a szűrés szempontjait, csak annak a kereteit teremti meg.27 A PICS előnye, hogy többféle címkét is ragaszthatunk egy oldalhoz, és a szűrőket cserélgetni is lehet, feltéve, hogy azokat PICS-kompatibilisre készítik, de a gyártók erre irányuló érdeküket hamar felismerték.

Az egyik első, PICS-en alapuló címkéz ő program, a SafeSurf28 erkölcsi értékítéletek alkotásával tesz kísérletet a szofisztikált tartalomszűrésre. Kilenc kategóriában (erőszak, meztelenség, heteroszexuális tartalom, homoszexuális tartalom, nyelvhasználat, droghasználat, szerencsejáték, intolerancia, egyéb) kilenc fokozatot különböztet meg. A meztelenség kategórián belül az egyesbe tartozik a „kompozíció, világítás, átlátszó ruházat által sugallt szexualitás”, a hármasba a technikai utalás, azaz „enciklopédikus, tudományos, hírek, orvosi”, a négyes „klasszikus műalkotás, nyilvános múzeumban kiállított, családok által látogatható” szexuális természetű tartalom és így tovább.29 A nyelvhasználat kategóriája a „szleng használata által sugallttól” a „nem szexuális káromkodás korlátozott alkalmazása művészi stílusban” meghatározású négyes kategórián keresztül a „vulgáris nyelv szókimondó használata és obszcén gesztusok, felügyelet nélküli chat-szobákig” terjed. Természetesen a különböző közösségeknek az elképzelései különbözhetnek arról, hogy mit jelent a „művészi”, vagy az „obszcén”, ez pedig torzulásokat okozhat a rendszerben. Ennek ellenére mégis tükrözhet valós értékítéleteket, szemben az egyszerűbb blokkoló programokkal.

A PICS további előnye, hogy alkalmazhatunk egy részletes utasítássort, tulajdonképpen egy egyszerű programot, amellyel utasítjuk a szűrőt, hogy a címkézéstől függően mely oldalakat szűrje ki. Ebben az utasítássorozatban azt is megszabhatjuk, hogy milyen szűrőrendszernek melyik kategóriájára kívánunk támaszkodni, tehát többfajta szűrőrendszer jó tulajdonságait elegyíthetjük saját szempontjaink szerint.

Ezzel kiküszöbölhető lenne az a kulturális különbség, amely a filter alkotója és saját véleményünk között állhat fenn, és nem kell félnünk a filterezés uniformizáló hatásától. A különféle szűrőprogramoknak a piacon való egymást kiegészítő jelenléte is a monopolizálódás ellen hat, bár jelenleg egyre inkább teret nyer és általánossá válik az Internet Tartalom Osztályozó Egyesület (Internet Content Rating Association, ICRA) osztályozórendszere.

A címkézésen alapuló szűrés használhatóságához arra is szükség van, hogy ha nem is az összes, de kellően nagyszámú oldal osztályozva legyen. A címkézés azonban számos problémát is felvet.

1. Először is lehetetlen az összes oldalt osztályozni, hiszen az oldalak mennyisége szinte beláthatatlan. Naponta számos új weboldal keletkezik, és a már létező oldalak tartalma is óráról órára változhat. Az osztályozott oldalaknak el kell érniük egy kritikus tömeget: kellően nagy mennyiségű osztályozott oldal esetén már érdemes a filtert használni, és az oldal előállítója is érdekeltté válik abban, hogy maga is osztályozza az oldalát – egyrészt presztízse növelése érdekében, másrészt elkerülendő azt a kellemetlenséget, hogy egyes szűrőprogramok kiszűrik a címkézetlen oldalakat. Az ICRA arra ösztönzi a felhasználókat, hogy osztályozzák oldalaikat az általa megadott szabvány segítségével. Az osztályozáshoz csupán egy elektronikus formanyomtatványt kell kitölteni, amely viszonylag egyszerű művelet, és az egyéni felhasználók számára ingyenes. Aki az oldalát ily módon osztályozta, felteheti az ICRA logóját, amely mintegy védjegyként tanúsítja a „tudatos alkotó – minőségi oldal” jelleget (akárcsak a „tiszta udvar, rendes ház” táblácska). Az ICRA magában foglalja az internetipar vezető társaságait, mint a Microsoft, Yahoo!, AOL vagy a British Telecom. Célja, hogy megvédje a gyermekeket a káros tartalmaktól, és egyúttal elősegítse a szólásszabadság érvényesülését.30 Az ICRA elődje volt az RSAC, amelyet eredetileg videojátékok osztályozására fejlesztettek ki, majd létrehozták internetes változatát, az RSACi-t. A gyártók eleinte megtartották az előd négy kategóriáját, amely 0-tól 4-ig osztályozta az erőszak, trágárság, szex és meztelenség négy kategóriáját. Az RSAC részt vett a PICS szabvány kifejlesztésében a W3C konzorciummal. Internetes szűrőjüket ma már beépítik mind a Netscape Navigator, mind az Internet Explorer böngészőkbe. Nemrégiben az ICRA saját szűrővel is megjelent, így a címkézés mellett már szűrőt is kínál a felhasználóknak.31

A kritikus tömeg eléréséhez tehát az szükséges, hogy általánossá váljék az oldalak címkézése. Hogyan vegyük rá az alkotókat, hogy osztályozzák tartalmukat? Az ORTT 2002 júliusában kibocsátott tartalomszabályozási koncepciója szerint a gyermekekre káros tartalmú oldal alkotója kötelezve lenne az oldalát osztályozni.32

Ki dönti el azt a kérdést, hogy az oldal a gyermekekre nézve káros tartalmú-e? Hiába kategorikus az osztályozási rendszer, ha az, hogy mikor köteles az alkotó használni, mérlegelés alapja lehet. Továbbá: ha az osztályozás törvényi kötelezettséggé válik, lehet-e és helyes-e az osztályozás helyességét számon kérni az alkotótól? Mi minősül kulturális értékűnek, illetve oktatási célúnak? Mivel az esetleges szankcionálás a véleményszabadságba történő beavatkozás lenne, ezeket a kérdéseket különös körültekintéssel kellene kezelni. Jelenleg Magyarországon nincsen erre vonatkozó politikai stratégia, és – mint a 2002 októberi Internet Hungary konferencián elhangzott33 – az elkövetkezendő egy-két évben a kormányzat párbeszédet kíván folytatni az internetipar szereplőivel, hogy a legmegfelelőbb megoldás kialakítását segíthesse elő.

2. Hogyan teremthető meg az objektív szempontrendszer? Ami erotikusan kihívónak számít az egyik kultúrában, esetleg teljesen természetes a másikban. Az ICRA kérdőíve igyekszik értéksemleges szempontokat használni: látható-e nemiszerv-ábrázolás az oldalon, vagy nem. Ezután megadja a lehetőséget arra, hogy a címkéző kontextusba helyezze a tartalmat: művészi, oktatási, orvosi célú-e az ábrázolás? Az ICRA honlapján Botticelli „Vénusz születése” című festményévei szemlélteti a címkézés megfelelő használatát:34 a női mell ábrázolására irányuló kérdésre igennel kell felelni, azonban a művészi célzat ésszerűen feltételezhető, és „számos kultúrában nem ésszerűtlen azt állítani, hogy a kép gyermekek számára alkalmas”.35 Az RSACi eredeti ars poeticája szerint ahelyett, hogy erkölcsi ítéleteket alkotnának vagy megpróbálnák meghatározni, hogy mi alkalmas egy 13 éves számára és mi nem, inkább az élelmiszer-címkézés gyakorlatát veszik alapul: „ráírják, mennyi zsírt és mennyi szénhidrátot tartalmaz, de nem tesznek javaslatot arra nézve, kinek kellene azt fogyasztani” .36

A következő nagy témakör az erőszak ábrázolása: a vér ábrázolásától a különböző lények (állatok, emberek, fantasia-alakok) meggyilkolásán át a tárgyak rongálásáig címkézhető.37 Bár itt is fennáll a kontextus szerinti kivételezés lehetősége, az ICRA sem tesz különbséget aközött, hogy a megjelenő erőszak például együttérzést kiváltó, drámai eseménysor-e, amelyet katarzis és a jó győzelme zár le, vagy pedig ellenkezőleg, követendő példaként beállított, az áldozattal szemben kegyetlen magatartást mutató, cinikus ábrázolás. Mindezidáig egyetlen filter sem volt képes különbséget tenni aszerint, hogy az erőszakot követendő példaként mutatja-e be egy alkotás, vagy – ellenkezőleg – sajnálatos, tragikus eseményként. Holott olyan erőszak, amelyet például az igazság vagy mások védelme érdekében alkalmaznak, vagy amelynek megbánása és kritikája kap hangsúlyt, egészen más hatással lehet a fejlődő személyiségre, mint ahogyan azt a sztereotip elképzelések feltételezik. Donald Roberts, az RSACi szakértője szerint kilenc faktort kell figyelembe venni az erőszak káros hatásának megítélésekor. Ezek a következők:

1. az elkövető természete,

2. az áldozat természete,

3. az erőszak oka (jogos vagy jogtalan),

4. fegyverek jelenléte,

5. az erőszak mértéke,

6. a megjelenítés realizmusa,

7. jutalom vagy büntetés jár-e érte,

8. az erőszak következményei (károsodás, fájdalom),

9. humor jelenléte.38

Az ICRA címke előállításánál a kérdőív a meztelenségre és erőszakra utaló tartalom mellett a vulgáris nyelvre, illetve bizonyos reklámokra is rákérdez (dohány, alkohol, drog, fegyver reklámozása, illetve egyéb olyan reklámé, amely kisgyermekek számára zavaró lehet).

Többféle osztályozási rendszer is alkotható, különféle preferenciarendszerekkel. Kézenfekvő lenne, hogy saját osztályozási rendszert alkosson a katolikus egyház (a pápa ajánlásával), egyes civil szervezetek, liberális emberi jogi szervezetek, de lehetséges, hogy a saját arculat kialakítása érdekében egy popsztár is megkísérel szűrő rendszert eladni „én mindig ezt használom” szlogennel. Ha a különböző osztályozási rendszerek egyaránt a PICS szabvány alapján készülnek, akkor egymással kompatibilisek, cserélgethetők.

Az osztályozási rendszerben lévő variációs lehetőségeknél is egyszerűbb azonban, ha a számítógépre telepített szűrőrendszer beállításaival testre szabjuk a szűrés módját. Például úgy állítjuk be, hogy az ICRA címkézés „erőszak” kategóriájában szűrje ki az „erőszakos közösülés” ábrázolást, az „ember megölése” és „ember bántalmazása” kategóriát, viszont ne szűrje a „fantázia-alak megölése” és „fantázia-alak bántalmazása” kategóriákat, valamint a „tárgyak szándékos rongálását”, illetve a többit sem, ha sporttal összefüggésben mutatják. Így mindenki elkészítheti saját, egyéni szűrőjét.

3. Ki végzi az osztályozást? Megkülönböztetjük az úgynevezett első személy általi osztályozást és a harmadik személy általi osztályozást. Első személy általi osztályozásnak azt nevezzük, ha az oldal alkotója „elsőkézből” osztályozza saját oldalát. Harmadik személy bárki más lehet, a gyakorlatban azonban az osztályozásra szakosodott társaságok tartoznak ide. Mindkét típusnak vannak előnyei és hátrányai: a harmadik személy által végzett osztályozás egyik hátránya, hogy szinte lehetetlen minden site-ot elérni és osztályozni, különösen, ha a naponta keletkező új oldalakra gondolunk. Emellett lassabbá teszi az oldal letöltését, mert az oldal megnyitásakor a harmadik személy weboldaláról kell letölteni a címkét, hogy ez alapján döntse el a szűrőprogram, kell-e szűrni az oldalakat. Nagy internet-forgalom esetén ez zavaróan lelassíthatja az információ-áramlást, például ha egyidejűleg nagy számú felhasználó kívánja a kérdéses osztályozó által besorolt oldalt megnyitni, torlódás keletkezhet.39

Az első személy által végzett osztályozás az oldal részévé válik, ezért nem kell külön utat tenni az információnak – viszont magán viseli az alkotó szubjektív megítélésének jegyét. Ezért a harmadik személy általi osztályozás előnye, hogy legalább azonos szempontok szerint történik, így végül az osztályozott oldalak csoportja egy koherens és jól használható rendszerbe van szedve. Még ha a felhasználó vitatkozna is az osztályozás értékeivel, következetessége miatt használható lehet.

A jövőben a harmadik személy általi osztályozásoknak valószínűleg csak bizonyos meghatározott szempont szerinti szűrésnél lesz szerepük, és nem kell arra törekedniük, hogy a létező összes oldalt besorolják. Már ma is léteznek ilyen speciális szűrők, és a konzisztens, valamint kisméretű alkalmazás révén ezek sikerrel alkalmazhatók például a kisgyerekek védelme érdekében. Néhány népszerű válfaja is ezen a területen terjedt el, például a Cybersitter, a Netnanny és még számos más gyermekvédő filterprogram.40 Miután azonban az osztályozást végző harmadik személy osztályozott egy oldalt, akár feketelistára is teheti azt, ezáltal meggyorsítva a szűrő működését. Az internetes tartalom általános címkézésében az alkotó általi osztályozástól várhatunk nagyobb sikert.

4. Hol van elhelyezve a szűrő? Az a személy, akinek a szűrő használata felett rendelkezési joga van, meghatározhatja, hogy a gép használója milyen tartalomhoz férhessen hozzá. A szűrő alkalmazásával védheti a felhasználó saját magát, szülő a gyermekét. Használható azonban arra is, hogy megakadályozza a munkavállalók szabad internet-használatát munkahelyen, diákokét iskolában, vagy az állampolgárokét egy ország területén. A szűrő felett ellenőrzést gyakorló tehát korlátozza a felhasználó információhoz való hozzáférésének a jogát. Országos szűrőt használ többek között Kína és Szaúd-Arábia: Kína elsősorban politikai tartalmú oldalakat blokkol, míg Szaúd-Arábia elsősorban szexuális tartalmúakat, másodsorban pedig vallási, szerencsejátékot hirdető és szórakoztató oldalakat. Kína 2002 szeptemberében ismeretlen okból átmenetileg blokkolta a Google és az Altavista keresőrendszerek oldalait. Bár hivatalos magyarázat sosem született az ügyben, egyes szakértők szerint e rendszerek lehetővé tették a kínai hatóság által blokkolt oldalakhoz való, kerülő úton történő hozzáférést.41 A Harvard Egyetem egyik projektje keretében bárki kipróbálhatja, hogy az általa érdekesnek tartott oldalak vajon elérhetőek-e Kínából.42

A szaúd-arábiai szűrőrendszerekről ugyanez a kutatócsoport végzett egy felmérést 2002-ben. Mintegy 63 000 weboldalt teszteltek Jonathan Zittrain és Benjamin Edelman vezetésével, és 1 353 olyan oldalt találtak, amelyhez a hozzáférést a kormány blokkolta, holott nem szexuális tartalmú volt. Ezek között szerepelnek az Amnesty International oldalai, vallási témájú oldalak, a homoszexualitásról szóló információk, a szűrő kikerülésére alkalmas információt tartalmazó oldalak, a névtelen internethasználatot lehetővé tevő oldalak, zene, humor, és a kifejezetten nőknek szóló oldalak.43

Léteznek szűrőt alkalmazó szerverek: akinek ilyenen keresztül van internet-hozzáférése, az biztos nem találkozik nem kívánt tartalommal, kivéve természetesen a hibás eseteket. Mivel a szolgáltató választása önkéntes, ezért ez a használat nem kifogásolható. Fokozott biztonságot nyújt, mert a gyerek nem tudja a szűrőt manipulálni, és a szülőnek is kényelmes, mert nem kell foglalkoznia a beállításokkal.

Ha közkönyvtárban vagy iskolában használnak internet-filtert, azoknak a felhasználóknak, akiknek nincs módjuk máshol hozzáférni, korlátozzák az információhoz történő hozzáféréshez való jogát. Ezek ugyanolyan helyzetbe kerülnek, mintha az elnyomó állam szűrné a bejövő tartalmat. Az Egyesült Államokban jelenleg bíróság tárgyalja ennek az alkotmányosságát.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.