Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2003 tavasz – Piac rovat

Tania Gosselin

Mi határozza meg a helyi médiumok számát? (1/7)

Magyarország, Lengyelország, Románia és Lettország összehasonlító vizsgálata

Hogyan lehetséges az, hogy az egyik városban sokszínű és eleven helyi sajtó és számos, népszerű helyi rádióállomás van, míg a 30 kilométerrel távolabbi másik településen gyakorlatilag nincsenek helyi médiumok? Ha komolyan vesszük azt a feltevést, hogy a polgárok politikai tájékozottsága elengedhetetlen a demokrácia épségének megőrzéséhez, a kérdés korántsem triviális. Négy posztkommunista országban végzett vizsgálatunk azt igyekszik kideríteni, hogy a piaci erők, a civil társadalom stabilitása vagy a pártok versengése játszik-e nagyobb szerepet a gazdag és sokszínű információs környezet kialakulásában. ¹

1. A kutatásról

Ez az elemzés főként a helyhatóságok magas beosztású tisztségviselőinek kérdőíves módszerrel gyűjtött adataira épül. A Magyarország, Lengyelország, Románia és Lettország több mint 2000 településén végzett vizsgálat eredményei a helyi médiumok mellett az önkormányzati szervek és a helyi közösségek egyéb jellemzőiről is sokat elárulnak. A felmérés a budapesti Nyílt Társadalom Intézet Önkormányzati Kezdeményezése Önkormányzati Monitoring Projektjének ² keretében folyt 2001 tavaszán.

E tanulmány a helyi médiarendszerek négy fő jellegzetességét vizsgálja: (1) a mennyiséget (azaz a helyi médiumok számát); (2) minőségét; (3) anyagi támogatását; és (4) penetrációjának (hatótávolságának, olvasottságának) becsült mértékét. Amikor azt vizsgáljuk, hogy a helyi médiumok fenti négy jellemzőjét milyen faktorok alakítják, nem feltételezzük, hogy e tényezők teljesen függetlenek egymástól. Épp ellenkezőleg: a helyi médiarendszerek fogalma arra utal, hogy e tényezők a helyi médiaszíntér alakulása és fejlődése során egymásra is kölcsönösen hatást gyakorolnak. A négy tényező független hatásainak azonosítása azonban túl nagy feladat volna egy rövid kutatási beszámoló számára. Ezért az adatok és a hipotézis rövid bemutatása után a tanulmány a mennyiség, a minőség, az anyagi támogatás és a penetráció lehetséges mintázataival foglalkozik. Ezután a helyi médiumok száma és (1) az önkormányzati erőforrások, (2) a politikai különbségek, valamint (3) a földrajzi és társadalmi távolságok közötti kapcsolatokat vizsgálja. Eredményeink szerint a legszorosabban a politikai különbségek függnek össze a média sokszínűségével. Az anyagi helyzet és a földrajzi-társadalmi távolságok adatai további szignifikáns összefüggéseket sejtetnek, de ha a rendelkezésre álló adatokból szilárd következtetéseket szeretnénk levonni, a változókon még finomítani kell.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• 1. A kutatásról
• 2. Adatok és hipotézise
• 3. A helyi médiarendszerek jellemzői közötti kapcsolatok: mennyiség, minőség, tulajdonosi szerkezet és penetráció
• 4. Az önkormányzati erőforrások, a civil társadalom, a társadalmi-politikai különbségek és a helyi média mérete közötti kapcsolat
• 5. Következtetések
• Függelék: Magyarország, Lengyelország, Románia és Lettország médiarendszereinek összehasonlító jellemzése
• Irodalom

Karikatúra

Argejó Éva:

A politikai karikatúrák a rendszerváltás után

Vörös Kati:

Judapesti Buleváron

Takács Róbert:

Nevelni és felkelteni a gyűlöletet

Politika

Terestyéni Tamás:

Vizsgálat a „Vasárnapi Újság” című rádióműsorról

Piac

Juhász Gábor:

Az országos minőségi napilapok piaca, 1990–2002

Tania Gosselin:

Mi határozza meg a helyi médiumok számát?

Új média

Zizi Papacharissi:

A virtuális szféra